„Tegnap véget ért hét és fél éves pályafutásom a Gazdasági Versenyhivatalnál, az Elnök érdemtelenségre hivatkozva kirúgott” – írta szerda délelőtt LindekIn-profilján Berezvai Zombor közgazdász, aki a GVH Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodáját vezette. Berezvai posztjáról a 24.hu számolt be.

Beszámolója szerint kirúgását azzal indokolták, hogy a „feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi”.

„Ugyanis a Partizánnak adtam egy interjút, amiben bemutattam, hogy, bár a GVH egy független szerv kellene, hogy legyen, eljárásait átjárja a Fidesz-kormány és a NER felé való megfelelés. Az interjúban tett egyik állításomat se tudta cáfolni a Hivatal vezetése” – tette hozzá.

Berezvai április 6-án, a választások előtt arról beszélt a Partizánon, hogy felsőbb utasításra leállítottak vizsgálatokat, a kormánynak kellemetlen megállapítások átírták és a NER-ellenségekre túlzó büntetéseket szabtak ki.

Berezvai 7 éve kezdett el dolgozni a GVH-nál, hat éve a hivatal Versenyközgazdasági és Piackutatási Iroda vezetője. Szerinte az ő munkájuknak alapvetően arról kellene szólnia, hogy a tiszta versenyért küzdenek a magyar fogyasztók érdekében azért, hogy a vállalatok ne tudjanak összejátszani, olyan árazási vagy egyéb gyakorlatokat megvalósítani, amik megkárosítják a fogyasztókat.

Ehhez képest arról mesélt, hogy

• előfordult felső utasításra leállított vizsgálat, ami Berezvai szerint egy NER-es oligarchát érintett. Az elemzés azért indult, mert a repülőtéren a földi kiszolgálás háromszereplős piaca kétszereplősre szűkült. A NER egyik jól ismert üzletembere, lényegében az udvari takarítója, Kis-Szölgyémi Ferenc cége, az AS Budapest a Menzies Aviation nevű céggel egyesült tavaly ősszel. Berezvai - szerint ez kockázatos, mert még szűkebb lesz a piac. A megkezdett elemzés alapján problémásnak tűnt a fúzió, de kaptak egy emailt a fúziós iroda vezetőjétől, hogy felsővezetői utasításra állítsák le a vizsgálatot. Hiába próbált erre magyarázatot kérni, nem kapott, pár nap múlva pedig a hivatal jóváhagyta a fúziót. (Kis-Szölgyémi korábban valóban súlyos veszteségeket szenvedett el a reptéren. Top 4-es tenderbajnok egyébként, de Magyar Péter jelezte már, hogy rajta van a listáján.)
• A hivatal kommunikációs vezetője elkezdte átírni a jelentésüket, belefogalmazva azt, hogy az árréscsökkentés jó dolog. Elég egyértelművé tette, hogy azt nem is szabad kritizálnunk.
• A kormányzat által ellenségesnek tekintett cégek jogos elmarasztalása, amikre ugyanakkor túlzónak tűnő bírságokat állapítottak meg. ilyen volt a Nitrogénművekre kirótt rekordbüntetés is vagy a Lidl 186 milliós bírsága nem eléggé teljes kiőrlésű kiflii miatt.
• Amíg a kormányt nem szabad kritizálni, ellenzéki szereplőkkel szemben felemelték a szavukat, mint a főváros megdorgálása, hogy a liberalizáció helyett megemelték a taxistarifákat. Ez ebben az esetben nem volt alaptalan, de a kormánnyal szemben ezt nem merné megtenni a GVH.
• Vannak olyan vizsgálatok, amikről eleve tudják, hogy idő- és energiapocsékolás azok megindítása, mégis el kell kezdeniük, és nem is lesz eredményük. Van, hogy névtelen bejelentés alapján dolgozik 2-3 ember hónapokig fulltime-ban valamin, miközben kicsi a hivatal, más, valódi ügytől vonnak el emiatt erőforrásokat.

Mint mondta, a munkájukban korábbi is voltak viták, leginkább szakmaiak, de voltak ezekben valamennyire politikai aspektusok is. Az elmúlt egy évben ugyanakkor ezek a viták nagyon eltolódtak a politikai irányba. „Amíg korábban szakmai érvekkel lehetett hatni arra, hogy mondjuk egy ágazati jelentésben mi fog szerepelni, addig mostanában erre egyre kisebb az esély, és egyre nagyobb az a kontroll, hogy nehogy valami olyasmi mondjunk, ami bármilyen szempontból is politikailag káros a kormánynak vagy nehogy kritizáljunk egyes kormányzati intézkedéseket”.

Berezvai szerint független intézményként az lenne a feladatuk, hogy a kormánydöntéseknél felhívják a figyelmet a káros hatásokra. Ha a GVH-n van politikai nyomás, akkor más független intézményen is lehet, rengeteg szakmai döntést írnak felül politikai alapon.

A közgazdász kutatóként publikált egy tanulmányt arról, hogy a benzinárstop rövid távon ugyan kedvező volt a fogyasztókra nézve, hosszabb távon ugyanakkor már nem, mert annak eltörlése után magasabb lett az ár, mint az árstop bevezetése nélkül lett volna. A LinkedInen megosztotta ezt a meglátását, a GVH-nál erre gyorsan azt kérték, hogy törölje a profiljából, hogy a GVH-nál dolgozik, nehogy a hivatalhoz kössék a tanulmányt.

Szerinte annak, hogy a NER-es kötődés miatt számos ügyben nem járhatnak el, nem dolgozhat szabadon a hivatal, rövid és középtávon is súlyos hatása van. A kartell és a káros piaci magatartás növeli az árakat, csökkenti a minőséget és az árukínálatot. Középtávon pedig az egész magyar gazdaság látja a kárát, a verseny ugyanis a termelékenység javításával járna. Annak hiánya miatt szenved a gazdaság, a gazdasági stagnálásának is ez az oka.

A közgazdász úgy látja, hogy a hivatalnál elhivatott és jó szakmai gárda van, a felső vezetés ugyanakkor érzi, hogy az állásukat veszíthetik el, ha ellenállnak a politikai nyomásnak. A GVH elnökével egyébként a jelek szerint elégedett lehet az állampárt, Rigó Csaba Balázs mandátumát ugyanis most hosszabbították meg újabb hat évvel.

Rigó Csaba Balázst 2020-ban neveztek ki a hivatal élére. Önéletrajza szerint 2011 és 2015 között a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjaként is dolgozott, 2002 és 2010 közt pedig fideszes önkormányzati képviselő volt Zalaegerszegen. Országos hírnévre akkor tett szert, amikor még korábban, a Közbeszerzési Hatóság elnökeként 2018 őszén kijelentette, hogy az általa vezetett hivatalnak nincs dolga az Elios Zrt. ügyeiről szóló OLAF-jelentéssel, nem sokkal később pedig sikeresnek nevezte a korrupció elleni fellépést Magyarországon.

A GVH azonnal reagált az interjúra. Mint írták, Berezvai Zombor „megtámadta a saját kollégáit, és a köztisztviselői esküjét megszegve, egy pártpolitikai műsorban, a választási kampány részévé próbálta tenni a független nemzeti versenyhatóságot, amit a GVH határozottan visszautasít. A GVH független a pártpolitikától és nem vesz részt a választási kampányban”.

Szerintük a GVH irodavezetője „egy hivatalban napi szinten előforduló, az egyes szakmai területek közötti szakmai vitákat vitte ki a nyilvánosság elé, amivel a közvetlen kollégái, vezető munkatársai szakmai tisztességét is megtámadta. Hangsúlyozzuk, hogy interjúban elhangzott konkrét ügyekben a GVH kommunikációs vezetője és a GVH fúziós irodájának vezetője is szakmailag indokolt módon, bármiféle külső befolyásolástól mentesen járt el. Az ügyekben semmilyen külső, politikai befolyásolás nem történt”.

• A kommunikációs vezető feladatkörébe tartozik az egyes jelentések vezetői összefoglalójának véleményezése. A konkrét ügyben a javasolt módosításokkal Berezvai Zombor is egyetértett. (erről elektronikus levelezés áll rendelkezésre);
• Az interjúban említett fúzióval kapcsolatban Berezvai Zombor azt elfelejtette megemlíteni, hogy egy fúzió esetében nagy jelentősége van a gyorsaságnak, és a GVH vezető közgazdásza 6 hónap alatt nem tudta lezárni egy pusztán 3 szereplős piac elemzését, ezért a GVH kifutott volna a vonatkozó határidőből. Az érintett fúzió egyébként nem volt érdemi hatással a piaci folyamatokra, mert a 3 piaci szereplőből 1 ugyanis nem gyakorolt érdemi versenynyomást, így valójában Budapesten 2 földi kiszolgáló működött.

A GVH hangsúlyozta, hogy „a feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el. A GVH független a pártpolitikától a szakmai tevékenységét önállóan és függetlenül, a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával végzi. A GVH irodavezetőjével készült interjú összességében azt erősítette meg, hogy GVH szakmai alapon és befolyásmentesen működik”.

Frissítés

Berezvai kirúgása kapcsán a GVH az alábbi közleményt adta ki, amit kérésükre teljes terjedelmében közlünk:

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) belső vizsgálatot indított az egyik vezetőjének sajtóban tett, teljes egészében megalapozatlan és valótlan nyilatkozatai miatt. A vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy az érintett vezető a magatartásával visszaesőként és folytatólagosan több, a foglalkoztatási jogviszonyát érintő jogszabályt is megsértett. Ezek következményeként az érintett vezető a közszolgálati jogviszonyából 2026. április 28-án felmentésre került, a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A munkáltatói döntés ellen bírósági jogorvoslat kezdeményezhető.

A GVH konkrét munkáltatói döntéseket nem részletez a nyilvánosság előtt tiszteletben tartva a személyes adatokat, azonban általánosságban a következőket rögzíti.

A GVH munkatársai – legtöbb esetben – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti közszolgálati jogviszonyban látják el a feladataikat. A Küt. 39. § (18) bekezdésének b) pontja alapján érdemtelenségnek minősül, ha a Köztisztviselő „a feladatait nem az alappal elvárható szakmai elhivatottsággal végzi és emiatt nem várható el, hogy a jogviszonyát fenntartsák”.

A GVH álláspontja szerint a GVH etikai szabályzatában foglaltak többszöri megsértése, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 43/B. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség megsértése (amely tiltja a konkrét ügyekről bármilyen formában történő megnyilvánulást harmadik személyek irányába), továbbá a Küt. rendelkezéseinek többszöri megsértése megalapozza a hivatkozott érdemtelenségi okot. A Küt. 39. § (18) bekezdésének a) pontja alapján érdemtelenségnek minősül, ha a Köztisztviselő „a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató különleges jogállású szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja”.

Egy köztisztviselő nagy nyilvánosság előtt tett olyan kijelentései, amelyek nem csupán a Gazdasági Versenyhivatal szakmai működését és függetlenségét vonják kétségbe, hanem olyan tartalmú állításokat is megfogalmaznak, amelyek alkalmasak arra, hogy a nyilvánosság előtt a Hivatal működését jogsértő, adott esetben büntetőjogilag is releváns magatartásokkal összefüggésben mutassák be alkalmasak a Hivatal jó hírnevének és a jó közigazgatásba vetett bizalom súlyos rombolására.

Egy köztisztviselő által tett olyan nyilatkozatok, amelyek azt a látszatot keltik a nyilvánosság előtt, hogy a Gazdasági Versenyhivatal működése során jogellenes, a büntetőjog által is szankcionált magatartások fordulhatnak elő, illetve rendszerszinten jelen lehetnek szintén alkalmasak a fentiekre. Az ilyen tartalmú kijelentések – különösen egy vezető beosztású köztisztviselő részéről – alkalmasak arra, hogy a Hivatal egészének törvényes működésébe vetett közbizalmat megingassák, és a Gazdasági Versenyhivatal jó hírnevét súlyosan sértsék.

A jó közigazgatásba vetett bizalom alapja, hogy a közhatalmat gyakorló szervek működése törvényes, pártatlan és mentes minden jogellenes befolyástól. Amennyiben egy, a Gazdasági Versenyhivatal működésére rálátással bíró köztisztviselő nyilvánosan olyan kijelentéseket tesz, amelyek ezen alapelvek megsértésének, illetve akár bűncselekmény elkövetésének lehetőségét sugallják (és ha mindezt a köztisztviselő bármilyen erre vonatkozó bizonyíték nélkül teszi), az közvetlenül aláássa a közigazgatásba vetett bizalmat. A GVH álláspontja szerint egy köztisztviselővel szemben ilyen esetben fennáll a jogszabály szerinti érdemtelenség.

A GVH hangsúlyozza, hogy a Hivatal és munkatársai a feladataik ellátása során csak a jogszabályoknak vannak alárendelve, feladatkörükben nem utasíthatóak, feladataikat más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látják el. A GVH független a pártpolitikától, a szakmai tevékenységét önállóan és függetlenül, a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartásával végzi, a GVH-val közszolgálati jogviszonyban álló személyekre ugyanezen normák irányadóak. A politikai befolyásolásra irányuló vádakat és kísérleteket a GVH a szakmai közösségének védelme érdekében határozottan visszautasítja.