„Az ún. aranykonvoj ügye kapcsán megjelent sajtóhírekkel összefüggésben az ügyészség kiemeli, hogy az ügyben sem a régi, sem az új Kormánnyal nem tartott, illetve tart kapcsolatot. Az ügyészség az ügy kapcsán a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz és az ügy körülményeinek teljes feltárására törekszik” – így kezdődik az a közlemény, ami szerdán kora délután adott ki a Legfőbb Ügyészség.

Az ügy előzménye: a Telex szerda reggel írta meg a lap több forrásból származó értesülései nyomán, hogy az állítólagos ukrán aranykonvoj elleni március 5-i akció egyértelműen politikai célokat szolgált, személyesen Orbán Viktor döntése volt, még annak időpontja is a kormányzattól érkezett a hatóságokhoz. A hírre reagálva Horváth Lóránt, az ukránok ügyvédje lemondásra szólította fel Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt „az ügyészség függetlenségébe és törvényességi felügyeleti szerepébe vetett közbizalom helyreállítása érdekében”.

Az ügyészség a mostani állásfoglalásában azt írja: az Alkotmányvédelmi Hivatal március 4-én tett feljelentést az ügyészségen, amely azt másnap megküldte a NAV-nak, mivel „a feljelentésben foglaltak a pénzmosás egyszerű gyanúját alapozták meg”, és a NAV el is rendelte a nyomozást. „Az akció ezután történt, arról az ügyészség nem tudott, csak utólag szerzett róla tudomást” – áll a közleményben. A március 5-i esetről ezen kívül csak annyit írnak: „az akcióban érintettek elfogása kapcsán a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények miatt van folyamatban eljárás”.

A Legfőbb Ügyészség közleményének további főbb állításai:

• „a pénzmosás egyszerű gyanúja továbbra is fennáll, így az eljárás felderítési szakban jelenleg is folyamatban van”;
• a nyomozó hatóság, azaz a NAV önállóan folytat eljárást, az ügyészség törvényességi felügyeletet lát el, ennek során önállóan dönt;
• „az ügyben több külföldi jogsegélyi megkeresés is zajlik”;
• „az ügyben érintett külföldi személyek” kitoloncolásának alapja az a szakhatósági állásfoglalás volt, amit az Alkotmányvédelmi Hivatal készített, és ami azt mondta ki, hogy „a külföldi állampolgárok tartózkodása veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát”;
• az ügyészség azonban azt állapította meg, hogy az AH a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá, így végül az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról rendelkező határozatait visszavonta.