Bár Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója önkényuralomra panaszkodott, amikor arról írt, hogy az ügyészség nyomozói előzetes bejelentés nélkül kedden megjelentek a Fidesz szervereit biztosító központban azért, hogy lefoglalják a párt teljes kommunikációs rendszerét és adatbázisait, kiderült, hogy az NKA-botrány miatt jártak ott az ügyészek.
Megtudtuk, hogy az ügyben nem a Központi Nyomozó Főügyészség, hanem a Bács-Kiskun megyei Főügyészség jár el.
A szóvivő a 24.hu-nak azt írta, hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával nyomoznak NKA-ügyben, ennek az eljárásnak volt a része az „az eljárási cselekmény”, ami a Fidesznél történt. Erről azonban az eljárás érdekeire hivatkozva további tájékoztatást nem adnak.
Az ügyészséget mi is kerestük az ügyben, nekünk Bodó Mariann szóvivő azt is megerősítette, hogy kutatás és lefoglalás is történt, az eljárást pedig a közreműködésre felkért Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságával közösen folytatták le. Arra nem kaptunk választ, hogy a Fidesz központi szerverei hogyan kerültek képbe ebben az ügyben.
Korábban Tarr Zoltán miniszter is arról posztolt, hogy az ügyészség nyomozói lefoglalták a Fidesz szervereit. Ő és Magyar Péter is várják a tájékoztatást az ügyben.
Az NKA-botrány ügyében hat ember, köztük Bús Balázs van letartóztatásban. Bús az NKA alelnöke volt, az elnök Hankó Balázs volt miniszter, fideszes képviselő. Bús ügyvédje azt közölte, védence részletes vallomást tett.
A hat embert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
Korábban megírtuk, a nyomozás elérte az NKTK májusban felfüggesztett főigazgatóját, valamint kabinetvezetőjét és a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának vezetőjét Ughy Attilát, valamint a kollégium két tagját is: a Kulturális és Innovációs Minisztérium közigazgatási államtitkárának titkárságvezetőjét, illetve a tárca miniszteri kabinetfőnök-helyettesét is.
A lista azért figyelemre méltó, mert lefedi azt az intézményi láncot, amely a botrány középpontjában álló 790-es kollégium támogatásainak előkészítésében, kezelésében és elbírálásában szerepet játszott. Ez volt az a lista, amit próbáltak titkolni.
Az NKA-botrányt Molnár Áron színész, aktivista robbantotta ki, és arról beszélt, a Fidesz kampányában részt vevő celebek is sok támogatást kaptak az NKA-tól.
A botrány hatására egyre több adat lett nyilvános, kiderült, hogy a titkos, 17 milliárdos keretből fideszes celebeket és fideszes képviselők választás előtti vurstlijait, vagy Fideszhez köthető szervezeteket is támogattak. A K-monitor kiszámolta, hogy sok választókerületben hajszálpontosan 100 millió jutott az NKA feketekasszás támogatásából.
Kiderült az is, hogy a 17 milliárdos keret mellett Hankó Balázs miniszternek, az NKA elnökének is volt egy saját büdzséje. A nyilvánosságra hozott adatokból kiderült, a miniszter a saját választókörzetében 341 millió forint támogatást osztott szét idén, ami a korábbi évekhez képest példa nélküli és elképesztően kirívó pénzszórás.
A botrány kirobbanása után adott egy interjút az Indexnek Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgatója, aki a többi között arról beszélt, a hírekben szereplő, eddig lényegében titokban tartott, 17 milliárd forintos kiosztható összegről és az azt osztó háromfős kollégium létrehozásárólHankó Balázs elnök és Bús Balázs alelnök döntött. Ők találták ki, 2024 végén, 2025 elején, hogy „kulturális célra, kiemelt összművészeti programok támogatására” osszák ki az NKA felhalmozódott tartalékát, 10 milliárdot. Ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hagyta jóvá.
Ahogy azt májusban megírtuk, az NKA-botrány nem egy kisiklás volt, hanem a rendszer lényege.
Tarr Zoltán miniszter korábban arról posztolt, hogy a közpénz eltüntetésben résztvevők tolvajnyelvet használtak: „A Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét. Ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat »úszóknak« nevezték, és hívták meg őket az »úszóversenyre«. Ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy »ki úszik be« a medencébe.”
A Telex megszerezte azt a dokumentumot, ami feltehetően a tagok elé került, és ebben csak a Márai- és a Jókai-program szerepel.
Hankó és Nagy találta ki, hogy osszák szét az NKA felhalmozódott tartalékát, Nagy hagyta ezt jóvá, Hankó személyesen kérte, hogy a pályázatok eredményét megtalálhatatlan módon tegyék ki a honlapra. Legalábbis ezt állítja az NKTK főigazgatója, aki maga is érintett az ügyben.
A miniszter azzal indokolta Krucsainé Herter Anikó felfüggesztését, hogy "olyan vezetőre van szükség, aki élvezi az én személyes bizalmamat, és ami ennél is fontosabb, a magyar emberek bizalmát".
Havasi szerint az önkényuralom szintet lépett Magyarországon.
Volt, ahol nem bonyolították túl, és egyszerűen négyszer 25 milliót, vagy ötször 20 milliót osztottak szét – a K-Monitor szerint tudatosan felépített kampányfinanszírozási rendszerről lehet szó.
A Nemzeti Kulturális Alap titkos kollégiumában gyakorlatilag kampánycélokra osztottak pénzt. Mindeközben az NKA egyre kevésbé látta el azokat a feladatokat, melyekre eredetileg létrejött. Hankó Balázsból bűnbak lehet, de ez a történet jóval az ő színre lépése előtt kezdődött.
A korábbi kulturális miniszterekhez képest kirívóan sok pénzt szórt szét Hankó az NKA-s keretéből. A támogatások több mint 10 százalékát a saját választókerülete kapta.
Tarr Zoltán miniszter a Facebookon csöpögtetett információkat a folyamatban lévő nyomozással kapcsolatban.