Megválasztották Baka Andrást köztársasági elnöknek

Egy alkotmány stabilitását az adja, ha az nem egypárti, és a társadalom a magáénak tekinti - folytatta Baka. Egy új alkotmány létrehozása több kell, hogy legyen a a parlamenti jogalkotásnál, társadalmi vitára is szükség van, és olyan egyeztetésre, ami kifejezni azt a demokratikus kultúrát, amit képviselnie kell.

A hatalom korlátainak megteremtésével mindenki szabadságát biztosítják. A köztársasági elnöknek nem feladata egy új alkotmány megalkotása, de képviselnie kell a szakmai vitát, és ki kell állnia amellett, hogy az alkotmányozás ne egy politikai erő kezében legyen. Ezt saját pályáján is megtapasztalta. Egy demokratikus intézmény tekintélyét az adja, hogy konfliktushelyzetekben is képes saját elveihez hű maradni, ezt az elvet akarja követni elnökként is.

Egy választás önmagában nem állítja vissza a jogállamot, ahhoz szükség van új alkotmányra, szabad választásokra, független bíróságokra, hatékony alkotmánybíráskodásra, szabad nyilvánosságra és ellenőrizhető kormányzásra, valamint demokratikus és működő alkotmányos kultúrára. Ebben a kultúrában Baka András szerint a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség,

Baka ezután arról beszélt, hogy az elnök legalapvetőbb feladata, hogy kifejezze a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Ez pártpolitkai semlegességet jelent, de nem értéksemlegességet - hangsúlyozta. Egy demokratikus társadalom sokszínű, az elnöknek egy ellentétektől feszített, sokszínű közösség képviseletében el kell ismerni az álláspontokat. Nem kell mesterséges egyetértést teremtenie. A nemzet egysége Baka András számára azt jelenti, hogy mindenki egyenlő méltósággal és jogokkal tartoznak ugyanahhoz a nemzethez, a nézetkülönbségektől függetlenül.

Arról is beszélt, hogy a köztársasági elnöknek az alkotmányos rend, az EU és az ország alapértékeit kell követnie és erősítenie.

Baka András arról beszélt, korábban olyan rendszer épült ki, amelyben egy párt foglyul ejtette az államot és intézményeit, majd eljutott a rendeleti kormányzásig. A hatalmi ágak nem különültek el, nem voltak fékek és ellensúlyok. Mindneki felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre ilyen rendszer. A köztársasági elnök nem írhat alá törvényeket formalitásként, nem tekintheti magát a kormány meghosszabbított kezének, és nem hallgathat, mikor az alkotmányos működés forog kockán.

A valódi biztosítékot olyan alkotmányos rend jelenti, ami biztosítja az alapvető jogokat és az intézményi egyensúlyt.

Más felelőssége van annak, aki a hatalmat gyakorolta, kiszolgálta, vagy aki hallgatott, de a tanulságot mindenkinek le kell vonni.

Baka András szerint egy demokrácia nem csak akkor sérül, amikor valaki túllépi a hatalmát, hanem akkor is, amikor egy társadalom hozzászokik ahhoz, hogy ez megtörténhet

Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszak a bizakodásra is okot ad. Rendkívüli történt - a szabadság iránti igény, ami hosszú időn át elszórtan jelent meg, egyszercsak a társadalom legkülönbözőbb időszakban talált visszhangra. A valóság erősebb lett annál a képnél, amit hosszú ideig megpróbáltak kialakítani róla. Ebben a folyamatban nagy szerepet vállaltak a fiatalok - mondja Baka. Egy demokrácia jövője nem csak azon múlik, hogy a következő nemzedék elmegy-e szavazni, hanem hogy hajlandó-e kérdezni, felelősséget vállalni.

A társadalom mély megosztottsága az elmúlt évek legsúlyosabb következménye - mondta Baka. Egymással szembe állítottak társadalmi csoportokat, újságírók, civilek, másként gondolkodó polgárok váltak gyűlölködő kampányok célpontjává.

Azt akarták elhitetni, hogy aki mást gondol, az ellenség. Így nem lehet közös jövőt építeni. Igazságtételre és önmérsékletre van szükség. Jogsértést fel kell tárni, a közpénz felhasználását ellenőrizni kell. Nem lehet az új Magyarországot a bosszúra építeni. Aki nem változást akart, annak nem kell megtagadnia a hitet ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson neki az országban - mondta Baka András.

Nem jelentheti azt a változás, hogy most másoknak kell félni.

Baka András a beszédében azt mondta, nagy megtiszteltetés, kivételes bizalom számára az országgyűlés határozata, amivel elnökké választották. Váratlan, zavarba ejtő és megtisztelő volt a jelölése. Azért vállalta a felkérést, mert úgy gondolja, olyan időszak van, mikor az állam működéséről való gondolkodásra van szükség.

Köszöni az ajánlásokat is.

Baka András arról beszélt, a társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, más bizonytalanságot, ezek az érzések együtt vannak jelen a mai Magyarországon. „Egy demokratikus társadalomban ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot. Éppen ezért ezen új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést, tudnunk, értenünk kell, hogy hogyan jutottunk el idáig.”

Baka szerint egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, sereghajtó országgá vált. Az elmúlt 20 évben súlyos válságba került az ország, ami kiterjedt a jogállamiságra, a gazdaságra, a társadalomra, az államháztartásra, az energiaellátásra, a vízgazdálkodásra, a környezetvédelemre és a közlekedésre. „Régóta ismert tragikus helyzetben van az egészségügy, oktatás és gyerekvédelem. Minden olyan terület válságban van, ami meghatározza az életet.” A közös javak magánérdekbe kerültek, a közbeszerzések rendszere, közpénzek felhasználásának átláthatatlansága olyan kérdéseket vetnek fel, amire határozott választ kell adni.

Baka szerint a jogállam attól működik, hogy az emberek elhiszik, a szabályok mindenkire vonatkoznak.

őt követte Magyar Péter, majd Bujdosó Andrea frakcióvezető.

A titkos szavazásban 146 szavazó vette fel a szavazólapot, ugyanennyi szavazott: ebből 140 volt igen, 6 nem szavazat. Ez utóbbi feltehetőleg a Mi Hazánk frakciója. A szavazás tehát érvényes volt, az országgyűlés Baka Andrást köztársasági elnökké megválasztotta.

2026. augusztus 19-én lép hivatalba – mondta az ülés vezetője.

Magyar Péter és a már nem sokáig ideiglenes köztársasági elnök Forsthoffer Ágnes közös fotóhoz pózol:

Helyszíni tudósítónk jelenti, hogy már lement a szavazás, a kizárólag a képviselők számára hozzáférhető folyosóról levették a piros kordont, jelenleg a szavazatok összeszámlálása zajlik.

A képviselők egy része visszatért az ülésterembe, több miniszter a padsorok között beszélget – Baka még nincs jelen.

Úgy tudjuk, beiktatás után a tiszások tartanak egy fogadást. A jelen állás szerint Baka úgy fog elvonulni a teremből, hogy a sajtó nem fogja tudni kérdezni.

Amellett, hogy az ellenzék Sulyok Tamás alaptörvény-módosítással való eltávolítása miatt illegitimnek tartja Baka András megválasztását, az utóbbi napokban több korábbi döntése miatt is kritika érte az egykori legfelsőbb bírót. Az egyik 1956-ot, a másik 2006-ot érinti, ezért a Mi Hazánk és a Fidesz is felháborítónak tartja, hogy Baka mondhasson beszédet idén a forradalom 70. évfordulóján.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője például azt írta, hogy „Baka András a saját hazáját perelte be nemzetközi fórumon lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte” – utalva arra, hogy Bakát 2011-ben törvény- és alkotmánymódosítással távolították el a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról, három és fél évvel mandátumának lejárta előtt. Baka ezután kérelmet nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára, és ahogy korábban a Lakmusz megírta, a bíróság úgy találta, hogy eltávolítása a bírói testület éléről törvénytelen volt, mivel sértette a szabad véleménynyilvánításhoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogát.

Emellett az ellenzéki pártok azzal bírálták Bakát, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként az 1956-os forradalom alatt századosként tevékenykedő Korbely János felmentése mellett szavazott. Vagy ahogy Toroczkai László fogalmazott, Baka „emberiesség ellen elkövetett bűnök hóhérjait mentegette”. A Lakmusz megnézte, milyen bírói szerepe volt Bakának Korbely János ügyében, ahol a nemzetközi bíróságnak arról kellett döntenie, valóban emberiség elleni bűntett történt, vagy elévülő volt a bűncselekmény.

Kritizálták Bakát azért is, mert – Toroczkai szavaival élve – Baka megtagadta a jóvátételt „a 2006-os politikai terror áldozataitól”.

A cikk folytatódik

Mikor a Klubrádióban egy hónapja a Sulyok Tamást is eltávolító 17. alaptörvény-módosításáról is kérdezték Bakát, azt mondta, szerinte Sulyok eltávolítása nem hasonlítható ahhoz, hogy őt távolította el a Fidesz az alkotmány módosításával, hiszen előbbi a foglyul ejtett állam felszabadításának egyik kulcseleme.

Baka szerint az ország felkelt, a választás azt mutatja, hogy az emberek nem akartak ilyen rendszerben élni, új jogállami rendszert akartak, ami alkotmányos alapon működik. Ennek pedig akadálya a közjogi struktúra, benne Sulyok Tamás és mások. Baka szerint ezt úgy lehet feltörni, ha átmenetileg új eszközöket alkalmaz a hatalom.

„De ez nem azt jelenti, hogy kétharmaddal mindent meg lehet csinálni” – mondta Baka. Szerinte Sulyok eltávolításánál világosan kell látni a célt, az állam felszabadításáról van szó, a köztársasági elnök elvesztette a bizalmat. Baka szerint a változásra megvolt a felhatalmazás, „ezzel élni lehet, de nem visszaélni”.

Baka egyetértett a műsorvezetővel, aki szerint kétharmadot szerző hatalmaknál „felcsillan a visszaélés réme”, de személy szerint ő most ezt nem érzi – átmeneti állapotról beszélt. Az előző rendszer „lebontása bizonyos rendkívüli eszközöket, intézkedéseket igényel, de látni kell, hogy ennek is van határa, nem lehet politikai zsákmányszerzésről szó.”

Arról is beszélt, hogy a köztárasági elnök helyére nem lehet pártkatonát vagy politikust ültetni, hanem egy független emberre van szükség, aki nem kötődik a Tiszához, a politikához. Szerinte ez a függetlenség a biztosítéka annak, hogy a hivatala ideje alatt őrködni fog az állam intézményeinek alkotmányos működése felett. Baka arról beszélt, olyan ember kell, „aki képes átlátni, hogy átmeneti helyzet van (…), a cél egy új alkotmány létrehozása, az alkotmányos jogállam kiépítése és megszilárdítása.”

Az interjúban emellett elfogadhatatlannak nevezte a képviselői mandátum 12 évben korlátozását.

A cikk folytatódik

Magyar Péter azon a napon, amikor Sulyok Tamás aláírta a saját köztársasági-elnökségét megszüntető alkotmánymódosítást, azt mondta: „Nem szivarszobákban szeretnénk a legmegfelelőbb jelöltet megtalálni”, vagyis társadalmi egyeztetést kezdeményezett, a pártokat, a közélet szereplőit, civileket és magánembereket szólított fel jelölésre. Másnap 16 közéleti szereplő Nagy Tímea olimpiai bajnoktól Kapu Tibor űrhajóson át Parti Nagy Lajos íróig Polgár Juditot, a világ legjobb női sakkozóját jelölte. Néhány órával később Magyar Péter bejelentette: másnap megkérdezi a világ legjobb sakkozóját, kész-e elfogadni a jelöltséget.

Magyar Péter villámjátszmájából politikai botrány kerekedett, látszatra sokkal inkább volt ez előre megrendezett színjáték, mint társadalmi egyeztetés végén kiérlelt döntés. Végül maga Polgár lépett vissza a jelöltségtől. A miniszterelnök ezt követően már jóval óvatosabb volt a jelölés-ügyben. Három lehetséges jelölttel posztolt fotót, ezeken Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában látható a Vidéki Prókátor néven ismertté vált Fülöp Botonddal, majd Romsics Ignác történésszel, végül a befutó Baka Andrással.

A cikk folytatódik

Miután Sulyok Tamás aláírta a mandátumát megszüntető alaptörvény-módosítást, az ideiglenes köztársasági elnöki pozíciót a házelnökre, azaz a tiszás Forsthoffer Ágnes kapta meg. Baka megválasztására ő is eljött, páholyból figyelte az eseményeket:

Egy óra szünet következik, amíg szavaznak a képviselők, addig nézzük, hogy lett Bakából jelölt!

Mivel a Mi Hazánk jelöltjének, Tóth Máté energiajogásznak a jelölését a megfelelő mennyiségű aláírás hiányában visszautasították, Baka András maradt az egyetlen jelölt, életrajzát az országgyűlés tiszás alelnöke, Hallerné Nagy Anikó ismerteti. Ebből néhány pont:

• Baka András Bálint 1952. december 11-én, az ELTE Állam és Jogtudományi Karán végzett summa cum laude.
• A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályának tudományos munkatársa, később főmunkatársa lett.
• A rendszerváltáskor párton kívüliként rövid ideig az MDF frakciójának tagja volt, majd mandátumáról rövid időn belül lemondott.
• 1990-ben az Államigazgatási Főiskola főigazgatójává nevezték ki, 1998-ig igazgatott.
• 1994 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tagja volt. Posztjaira az MDF, az MSZP és a Fidesz is jelölte.
• 2009-ben Sólyom László harmadszori jelölésére az országgyűlés Legfelsőbb Bíróság elnökének választotta 6 évre. Posztjáról 2012 január 1-ével eltávolították.
• Számos külföldi egyetemen tanított, rendszeresen publikált.