A titkos szavazásban 146 szavazó vette fel a szavazólapot, ugyanennyi szavazott: ebből 140 volt igen, 6 nem szavazat. Ez utóbbi feltehetőleg a Mi Hazánk frakciója. A szavazás tehát érvényes volt, az országgyűlés Baka Andrást köztársasági elnökké megválasztotta.
2026. augusztus 19-én lép hivatalba – mondta az ülés vezetője.
Magyar Péter és a már nem sokáig ideiglenes köztársasági elnök Forsthoffer Ágnes közös fotóhoz pózol:
Helyszíni tudósítónk jelenti, hogy már lement a szavazás, a kizárólag a képviselők számára hozzáférhető folyosóról levették a piros kordont, jelenleg a szavazatok összeszámlálása zajlik.
A képviselők egy része visszatért az ülésterembe, több miniszter a padsorok között beszélget – Baka még nincs jelen.
Úgy tudjuk, beiktatás után a tiszások tartanak egy fogadást. A jelen állás szerint Baka úgy fog elvonulni a teremből, hogy a sajtó nem fogja tudni kérdezni.
Amellett, hogy az ellenzék Sulyok Tamás alaptörvény-módosítással való eltávolítása miatt illegitimnek tartja Baka András megválasztását, az utóbbi napokban több korábbi döntése miatt is kritika érte az egykori legfelsőbb bírót. Az egyik 1956-ot, a másik 2006-ot érinti, ezért a Mi Hazánk és a Fidesz is felháborítónak tartja, hogy Baka mondhasson beszédet idén a forradalom 70. évfordulóján.
Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője például azt írta, hogy „Baka András a saját hazáját perelte be nemzetközi fórumon lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte” – utalva arra, hogy Bakát 2011-ben törvény- és alkotmánymódosítással távolították el a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról, három és fél évvel mandátumának lejárta előtt. Baka ezután kérelmet nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára, és ahogy korábban a Lakmusz megírta, a bíróság úgy találta, hogy eltávolítása a bírói testület éléről törvénytelen volt, mivel sértette a szabad véleménynyilvánításhoz és a tisztességes tárgyaláshoz való jogát.
Emellett az ellenzéki pártok azzal bírálták Bakát, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként az 1956-os forradalom alatt századosként tevékenykedő Korbely János felmentése mellett szavazott. Vagy ahogy Toroczkai László fogalmazott, Baka „emberiesség ellen elkövetett bűnök hóhérjait mentegette”. A Lakmusz megnézte, milyen bírói szerepe volt Bakának Korbely János ügyében, ahol a nemzetközi bíróságnak arról kellett döntenie, valóban emberiség elleni bűntett történt, vagy elévülő volt a bűncselekmény.
Kritizálták Bakát azért is, mert – Toroczkai szavaival élve – Baka megtagadta a jóvátételt „a 2006-os politikai terror áldozataitól”.
Mikor a Klubrádióban egy hónapja a Sulyok Tamást is eltávolító 17. alaptörvény-módosításáról is kérdezték Bakát, azt mondta, szerinte Sulyok eltávolítása nem hasonlítható ahhoz, hogy őt távolította el a Fidesz az alkotmány módosításával, hiszen előbbi a foglyul ejtett állam felszabadításának egyik kulcseleme.
Baka szerint az ország felkelt, a választás azt mutatja, hogy az emberek nem akartak ilyen rendszerben élni, új jogállami rendszert akartak, ami alkotmányos alapon működik. Ennek pedig akadálya a közjogi struktúra, benne Sulyok Tamás és mások. Baka szerint ezt úgy lehet feltörni, ha átmenetileg új eszközöket alkalmaz a hatalom.
„De ez nem azt jelenti, hogy kétharmaddal mindent meg lehet csinálni” – mondta Baka. Szerinte Sulyok eltávolításánál világosan kell látni a célt, az állam felszabadításáról van szó, a köztársasági elnök elvesztette a bizalmat. Baka szerint a változásra megvolt a felhatalmazás, „ezzel élni lehet, de nem visszaélni”.
Baka egyetértett a műsorvezetővel, aki szerint kétharmadot szerző hatalmaknál „felcsillan a visszaélés réme”, de személy szerint ő most ezt nem érzi – átmeneti állapotról beszélt. Az előző rendszer „lebontása bizonyos rendkívüli eszközöket, intézkedéseket igényel, de látni kell, hogy ennek is van határa, nem lehet politikai zsákmányszerzésről szó.”
Arról is beszélt, hogy a köztárasági elnök helyére nem lehet pártkatonát vagy politikust ültetni, hanem egy független emberre van szükség, aki nem kötődik a Tiszához, a politikához. Szerinte ez a függetlenség a biztosítéka annak, hogy a hivatala ideje alatt őrködni fog az állam intézményeinek alkotmányos működése felett. Baka arról beszélt, olyan ember kell, „aki képes átlátni, hogy átmeneti helyzet van (…), a cél egy új alkotmány létrehozása, az alkotmányos jogállam kiépítése és megszilárdítása.”
Az interjúban emellett elfogadhatatlannak nevezte a képviselői mandátum 12 évben korlátozását.
Magyar Péter azon a napon, amikor Sulyok Tamás aláírta a saját köztársasági-elnökségét megszüntető alkotmánymódosítást, azt mondta: „Nem szivarszobákban szeretnénk a legmegfelelőbb jelöltet megtalálni”, vagyis társadalmi egyeztetést kezdeményezett, a pártokat, a közélet szereplőit, civileket és magánembereket szólított fel jelölésre. Másnap 16 közéleti szereplő Nagy Tímea olimpiai bajnoktól Kapu Tibor űrhajóson át Parti Nagy Lajos íróig Polgár Juditot, a világ legjobb női sakkozóját jelölte. Néhány órával később Magyar Péter bejelentette: másnap megkérdezi a világ legjobb sakkozóját, kész-e elfogadni a jelöltséget.
Magyar Péter villámjátszmájából politikai botrány kerekedett, látszatra sokkal inkább volt ez előre megrendezett színjáték, mint társadalmi egyeztetés végén kiérlelt döntés. Végül maga Polgár lépett vissza a jelöltségtől. A miniszterelnök ezt követően már jóval óvatosabb volt a jelölés-ügyben. Három lehetséges jelölttel posztolt fotót, ezeken Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában látható a Vidéki Prókátor néven ismertté vált Fülöp Botonddal, majd Romsics Ignác történésszel, végül a befutó Baka Andrással.
Miután Sulyok Tamás aláírta a mandátumát megszüntető alaptörvény-módosítást, az ideiglenes köztársasági elnöki pozíciót a házelnökre, azaz a tiszás Forsthoffer Ágnes kapta meg. Baka megválasztására ő is eljött, páholyból figyelte az eseményeket:
Egy óra szünet következik, amíg szavaznak a képviselők, addig nézzük, hogy lett Bakából jelölt!
Mivel a Mi Hazánk jelöltjének, Tóth Máté energiajogásznak a jelölését a megfelelő mennyiségű aláírás hiányában visszautasították, Baka András maradt az egyetlen jelölt, életrajzát az országgyűlés tiszás alelnöke, Hallerné Nagy Anikó ismerteti. Ebből néhány pont:
De Toroczkai László délelőtti felszólalása alapján a megválasztás utáni beszéden már ők sem lesznek ott.
Ma választja meg a parlament Baka Andrást, aki az 1990-es rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik államfője lesz. A Tisza-frakció szombaton jelentette be, hogy az egykori legfelsőbb bírót jelöli a posztra, a Fidesz-frakció egyből azzal kezdte támadni, hogy Baka a Tisza-többség bábja lesz.
A Tisza-frakció szombati közleménye szerint „Baka András tapasztalata és egész életútja során mutatott szakmai függetlensége különös értéket jelent abban az időszakban, melynek során Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait készülünk közösen megteremteni”.
Mint írták, Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.
A párt elnökjelöltjéről, vagyis a parlamenti erőviszonyokat figyelembe véve, a leendő elnökről azt is írják: „egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett. Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről”.
A kormánypárti frakció szerint Baka „tapasztalata és egész életútja során mutatott szakmai függetlensége különös értéket jelent abban az időszakban, melynek során Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait készülünk közösen megteremteni”.
