Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter sajtótájékoztatót tart, amin a kormány döntéseit ismertetik. Magyar Éva kormányszóvivő előtte elmondott néhány döntést:

• Új, országos zöldhatósági csúcsszerv kezd el működni 2027. január 1-től. Többek között ez fogja felügyelni az akkumulátorgyárakat. Létrejön a zöld őrség, ami az állatkínzást, a szemetelést és az illegális kútfúrást fogja szankcionálni.
• Átalakítják az élelmiszerlánc-felügyeletet. A Nébih és a területi végrehajtás között gyorsabb és rugalmasabb lesz az együttműködés.
• Jön az iskolakezdés második, 50 ezer forintos részlete, utalványként. Akik adminisztrációs hiba miatt nem kapták meg, megkapják (6642-en).
• 6 milliárd forintot fordítanak új krízisellátásra problémás (megszökő, szerhasználó) gyerekek segítésére.
• A kórházban rekedt csecsemők helyzetének rendezésére külön program indul, többek között korszerűsítik az informatikai rendszereket is.

Ezután Magyar Péter vette át a szót, megismételve, hogy eltörlik a kötelező iparkamarai hozzájárulást. Szerinte az MKIK a Fidesznek volt a meghosszabbított keze volt. Elmondta, hogy egy kamarai biztost neveznek ki, és visszakövetelnek kb. 3 milliárd forint támogatást.

Lex Kubatov

A kormány úgy döntött, hogy új, szigorú, összeférhetetlenségi szabályokat vezetnek be a magyar sportban, mert a fideszes politikusok hűbérbirtokukként kezelték a sportszövetségeket. Két új jogszabály lesz a személyi összeférhetetlenségről és egy 4 éves sportvezetői kizárást, ha súlyos támogatási szabálytalanság van. Kormánytag, miniszteri biztos vagy helyettes államtitkár, illetve parlamenti képviselő vagy polgármester nem tölthet be 500 főnél több sportolót igazoló sportszervezetben. Politikai vagy állami tisztségről lemondás után négy évig nem is ülhetnek át. Többek között a vadász Semjén Zsoltot és a teniszező Lázár Jánost hozta fel, illetve Kubatov Gábor FTC-elnököt, Deutsch Tamás MTK-elnököt és Szijjártó Péter Honvéd-elnököt hozta fel.

Magyar Péter ezután említette a vagyonosodási vizsgálatot, majd arról beszélt, hogy ez az eddigi legfontosabb kormányzati sajtótájékoztató, és ezzel át is adta a szót Vitézy Dávidnak, hogy beszéljen a 35 éves autópálya-koncessziókról.

Ilyen nincs

Vitézy elmondta, hogy az elmúlt 4 hónapban az autópálya-koncesszió átvilágítása volt az egyik legfontosabb feladatuk. Szerinte a Fidesz napi három közleményben hazudik arról, mi történt: 105 milliárd forinttal árazták túl 11 éves időtávban nézve. A miniszter szerint Orbán Viktor és a propagandisták is hazudnak erről, elég mélyre ment és eléggé fájhat nekik, hogy ezt a kérdést a kormány megnyitotta. (Ezzel konkrétan az M6-osra utalt.)

A magyar autópályák kétharmadát kapta meg 2057-ig Mészáros és Szíjj László-féle konzorcium, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF), ez messze Európa legnagyobb ilyen koncessziója, az összértéke nyolcszor annyi, mint a második, a francia, az USA-ban és Indiában van csak nagyobb. Vitézy szerint épeszű kormány nem ad koncesszióba ilyet így, és olyan, hogy 35 évre előre fix áron kiszervezik ezt, nincs. A szerződés komplex és átláthatatlan, Vitézy szerint minden létező jogszabályba beleütközik. Érdemi munka jelenleg az M1-esen zajlik Győr és Budapest között – és ennek egy jelentős része nem része az eredeti szerződésnek.

Vitézy szerint mai áron nettó 23 196 milliárd forintot kéne kifizetni, de ez az infláció miatt évről évre nőne, és ebben nincsenek benne az opcionális elemek (pl. az M6-os). Eddig 870 milliárdot fizettek ki a koncessziónak, és 2030-ig 1986 milliárdot kellene kifizetni a koncesszornak.

A tulajdonosi struktúra végén Mészáros Lőrinc és Szíjj László magánszemélyeket láthatjuk. (Eredetileg 10% volt Mészárosé és 50% Szíjj Lászlóé, a többi banki befektető volt.) Az orosz–ukrán háború kitörése után, 2022. májusban írták alá a szerződést, mégis folyton a háborúra hivatkoztak, mint előre nem látható körülményre. 2023-ban kétszer módosították a szerződést, többször megemelve az értékét.

Vitézy szerint ez azért jogsértő, mert nem egy valódi koncesszió. Azért tart 35 évig, mert valaki kockázatot vállal a hosszú befektetéssel, ettől nem egy sima szolgáltatási szerződés. Vitézy szerint komolyanvehető, valódi kockázat nem maradt az MKIF-nél, csak az államnál, és ha ez így van, akkor ez jogellenes, és nem fenntartható. Az állam pénzét nem az állam költi el, hanem a koncesszor, és ennek az lesz az eredménye, hogy közbeszerzés helyett a hozzá közel álló cégek végzik el a munkákat.

A szerződésmódosítások

Vitézy szerint ez önmagában elég lenne a szerződés megszüntetéséhez, de a módosításokkal pláne. Az első módosítás a részleges meghiúsulást vezeti be. A bankok nem hitelezték az MKIF-et, ezért a magyar állam úgy módosította 2023. áprilisban a szerződést, hogy részleges meghiúsulást is bevezettek. (Magyar Péter végig beszólogatott a helyszínen lévő, fideszes médiának.) Vitézy szerint érdemi jogi kritikája az Európai Bizottságnak is, hogy ha ennyire módosítják a szerződést útközben, akkor ugyanígy indultak volna-e el a pályázók a közbeszerzésen. Úgy módosult a szerződés, hogy az az államnak nem jó, Mészárosnak és Szíjjnek meg igen.

A következő, 2022. decemberi módosítás bevezette, hogy az előre nem látható okokból többet számlázhatnak, mint eredetileg kellene (háborús költségnövekmény), és Vitézy szerint ekkor még nem is épült új autópálya. Ekkor került be az M1-es autópálya is a szerződésbe. Az indoklás szerint az orosz–ukrán háború előre nem látható ok, emiatt kell módosítani – de Vitézy szerint azt, hogy mi előre nem látható ok, azt az EU dönti el. Miután az MKIF bejelenti, hogy a tőkemegtérülési ráta 0 közelébe csökkent, az állam megemeli 2057-ig a koncessziós díjat (beruházási-többletköltség-kompenzáció).

Költségnövekmények

Vitézy szerint ez egy normális közbeszerzésnél sem fér bele, nemhogy egy koncessziós szerződésnél. Magyar Péter szerint csak ezzel a módosítással több pénzt akartak kilapátolni, mint ami a magyar egészségügy több éves költségvetése.

A módosítás értelmében az M1-M100 szakaszra az állam nem tud forrást biztosítani, ezért 1000 milliárddal megemelik a szerződést. Ezzel indokolták, hogy verseny nélkül odaadták ezt Mészároséknak, és így lehetett lezárni ekkora útszakaszt, amit egyébként nem lehetett volna.

17 299 milliárd forint volt az alapszerződés eredeti értéke, ezt az összes módosítás 25 900 milliárd forintra emelte – azoknak az autópályáknak a díja is megemelkedett, amit majd egyszer átvesznek, aki jelenleg kezeli, annak egyelőre nem emelkedik a díja a háború miatt. Magyar Péter elmondta, hogy az ábra az Állami Számvevőszéktől érkezett, ami vizsgálja a koncessziót.

Nem történt semmi

A kivitelezők mind NER-es, többnyire Mészáros-cégek voltak, tehát 9 parlamenti cikluson keresztül minden profit egy körhöz vándorol, bármilyen kormány is van hatalmon – magyarázta Vitézy, aki szerint pontosan tudták, hogy megsértik az uniós jogot, és azt is, hogy ilyen esetben hogyan kell eljárni.

Annak ellenére, hogy a bankok kedvéért már többször módosították a szerződést, azok még így sem adtak hitelt Mészároséknak. „Nem indult semmi, nem történt semmi” – mondta Vitézy, ennek ellenére havi 20-25 milliárdot így is elutalt az állam. 2024-ben ezért felmerült, hogy felmondják a szerződést. Ekkor Rogán Antal miniszter lemondott az állam felmondási jogáról az EU kötelezettségszegési eljárásának megindulása után, és így három bank hozzájárult a hitelszerződéshez, így mentették meg a szerződést. Kérdés, hogy ha nem NER-es projekt lett volna, a magyar állam hozzájárult volna ennyi mentesítéshez a koncesszió megkötése után – az új kormány szerint nem.

2057-ig Magyarország összes lejáró koncessziós szerződésének opciós jogát odaadták a koncesszornak – háromszoros túlárazást bevezetve. Vitézy szerint 2057-ig számolva csak az M6-os döntéssel 300 milliárdot spórolt meg az új kormány.

13 900 milliárdról két év alatt, 2023 végére 25 900 milliárdra nőtt a költség indexálása. Az autópálya korábbi működtetői azt mondták, hogy az üzemeltetést 53 százalékkal, a nagykarbantartást 61 százalékkal olcsóbban tudná elvégezni, és ezeket a tevékenységeket a kormány szerint még csak nem is kellene koncesszióba adni.

Már a NER-es időszak elszállt építőipari árain számolva is a beruházási elemek is legalább 30 százalékkal túl vannak árazva – mondta Vitézy, aki szerint a végső ajánlat minden összehasonlításban jelentősen túlárazott az Állami Számvevőszék nem végleges jelentése alapján.

A kifizetett osztalék 2022 és 2025 között 47,5 milliárd forint volt, ami Vitézy szerint nonszensz, hiszen épp az a lényege egy koncessziónak, hogy az hosszú távon térül meg, még nem is épült szinte semmi, de már lapátolták ki a profitot. Ennyi erőből meg is rendelhetnék közvetlenül, épp az lenne a koncesszió értelme, hogy az állam ne eleinte pumpálja bele a pénz, hanem hosszútávon. Ha ez a szerződés hatályban maradna, a tulajdonosok 3633 milliárd forint nyereséget realizálnának 2057-ig. Csak idén 363 milliárd forintot kellene az államnak kifizetnie erre.

Felmondják a szerződést és több feljelentést is tesznek

Vitézy szerint ez így nem maradhat, ezért a kormány fel fogja mondani a szerződést. Magyar Péter szerint amennyire bonyolult a jogi helyzet, annyira felháborító, ami történt. A kormány arra jutott, hogy a szerződésnek ebben az állapotában vége van. „Nem engedjük meg, hogy évtizedeken át tovább sarcolják ezt a nemzetet” – mondta a miniszterelnök, aki szerint „véget ért a következmények nélküli kormányzás korszaka”. Több feljelentést is tesznek, Magyar szerint büntetőeljárások fognak indulni, és nem lenne meglepve, ha az NVVH érdeklődését is felkeltené ez a csomag. Magyar azt üzente a Mészáros és Szíjj környékén jachtozóknak, hogy az okozott kár törlesztése enyhítő körülménynek számít. Magyarország erősebb, mint a Mészáros Csoport – mondta.

Családi pótlék

Az RTL a családi pótlék nagyarányú emeléséről, illetve annak késlekedéséről kérdezett. Magyar azt mondta, hogy előre jelezte, hogy a 2027-es szerződésben lesz ez benne, például a koncessziós szerződéshez hasonlók miatt. 2008 óta a magyar állam egy fillérrel sem emelte a családi pótlékot – mondta.

A Magyar Közút venné vissza

A Telex arról érdeklődött, hogy a koncessziót kinek adnák, ha visszaveszik Mészároséktól. Vitézy azt mondta, alapvetően a Magyar Közút venné vissza, a képességeket kell visszavenni, nem látják koncesszióba adható tevékenységnek az autópálya-fenntartást. Egyébként az országos közúthálózatot is elképesztő állapotban hagyták – mondta. Vitézy egyébként elmondta, hogy nem a magyar bíróságok döntenek, hanem nemzetközi, választott bíróságok, szóval ha az MKIF nem együttműködő, akkor többéves, elhúzódó per jöhet, ezért is szólította fel Magyar Péter az érintetteket, hogy legyenek együttműködők. Vitézy szerint azért nő a költségvetési hiány, mert meghamisították a költségvetést, és az idei szolgáltatási díjat is kihagyták belőle, ez a miniszter szerint arcpirító és elképesztő. Hogy ez büntetőjogilag hogy minősül, azt vizsgálják.

Arra a kérdésre, hogy a folyamatban lévő építkezésekkel mi lesz, Vitézy azt mondta, a szerződés felmondásának módjától függ (felmondják, semmis vagy közös megegyezésre jutnak). „Nem mindegy, hogy valaki 15 évet kap vagy esetleg 5-öt” – mondta Magyar Péter.

Szuvák Attila kinevezése

Az egykori tiszás aktivista, Szuvák Attila tábornokká kinevezéséről és arról, hogy folyik-e még a HVG újságíróinak megfigyelése, Magyar Péter azt mondta, soha nem folyt ilyen megfigyelés, és szerinte attól, hogy aktivista volt, nyugodtan vezetheti a katonai titkosszolgálatot, az illetékes bizottság megszavazta, ő pedig aláírta a felterjesztést. (Ruszin-Szendi szerint NER-es módszerekkel támadják a katonai nemzetbiztonság élére jelölt Szuvák Attilát, Hadházy szerint épp ez idézi a régi rendszert. Panyi Szabolcs szerint Ruszin-Szendi akaratlanul is elismerte, hogy vannak információi arról, kik beszélhettek a HVG-nek Szuvák Attiláról.) Később Magyar Péter magától visszatért ide, és azt mondta: a KNBSZ-es források elvileg pontosan ismerik a leszerelésük utáni szabályokat.

Norvég alap

Ezekről a forrásokról Orbán Anita tárgyal, Magyar Péter szerint közel vannak a megállapodáshoz, de annyit elárult, hogy több forrást szeretnének vízügyre fordítani.

Kamarai tagdíj, árrésstop

Magyar Péter azt mondta, vizsgálják, hogy legyen-e kötelező tagdíj, illetve azt is, van-e szükség árrésstop miatt, ami egyre nehezebb helyzetbe hozza a magyar termelőket.

Tárgyalás a fővárossal

A köztévé a főváros pénzügyi helyzetéről kérdezett: hogyan állnak a tárgyalások a kormánnyal? Magyar Péter azt mondta, ha már annyiszor csődbe ment volna a főváros, mint ahányszor mondták, már nagyon nagy baj lenne, de egyébként tárgyalnak a tényleg nehéz helyzetben lévő fővárossal. Vitézy elmondta, hogy Kármán András pénzügyminiszter és ő találkozott Karácsony Gergellyel, áttekintve a főváros pénzügyi helyzetét, ebben volt is némi vita közöttük.

Vagyonosodási vizsgálat

A Kontroll a vagyonosodási vizsgálatokról kérdezett, Vitézy elmondta, hogy úgy érzékeli, az Európai Bizottság nem ellenzi, éppen az ilyen típusú átláthatóságot hiányolták. Magyar szerint a Fidesz nemcsak itthon állít valótlanságokat, hanem Brüsszelben is panaszkodik.

Több tucat ember érintett

Az MTI a több évre elhúzódó perekről kérdezett: ilyen időszakban ki végezné az üzemeltetést, karbantartást? Ez attól függ, hogyan mondják fel a szerződést, Vitézy taktikai megfontolásból nem mond el többet. A feljelentést nem célzottan teszik meg, hanem ismeretlen tettes ellen, több tucat embert is érinthet ez – mondta Magyar. Vitézy szerint egy ilyen büntetőeljárás is hosszú időbe telhet, olyan komplex a szerződés, a kormánynak is óriási jogi kapacitás kellett ennek feltárásához.

A HírTV nem kérdezhetett

A 2 órás sajtótájékoztató végén a fideszes média bekiabált, hogy sosem, így most sem kérdezhetnek, erre Magyar Péter azt mondta, hogy legalább ott lehetnek, nem úgy, mint sok újság az előző kormány idején a Kormányinfókon.