A magyar kormány 2027-re szóló költségvetési tervezete és a középtávú államháztartási hiánycélok összeegyeztethetők azzal a kormányzati célkitűzéssel, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euróövezeti csatlakozás feltételeit – áll a Fitch Ratings Londonban bemutatott új helyzetértékelésében. A héten ismertetett jövő évi költségvetési tervezet alapján a kormány 2,6 százalékponttal a hazai össztermék (GDP) 4,9 százalékára kívánja csökkenteni az államháztartási deficitet az idei évre várt 7,5 százalékról.
A Fitch szerint a viszonylag kismértékű intézkedések nagy száma, valamint a tartós konszolidációs folyamat fenntartásának szükségessége tartalmaz valamekkora végrehajtási kockázatot, de ha a kedvező finanszírozási kondíciók megmaradnak, az támogathatja a költségvetési konszolidációt. Az viszont továbbra is bizonytalan, hogy a kiadási felülvizsgálatokkal és a közszféra hatékonyságát javító intézkedésekkel milyen megtakarítás érhető el.
A Fitch közölte: saját előrejelzése azt valószínűsíti, hogy a magyar államháztartási hiány az idén a GDP 7,3 százalékra lesz, és erről a szintről 2027-ben 5,4 százalékra, 2030-ra viszont 3 százalék alá csökken, írja az MTI. A hitelminősítő várakozása szerint a GDP-arányos magyar államadósság 77,7 százalékon tetőzik 2027-2028-ban, vagyis a Fitch által Magyarországhoz hasonlóan BBB adósminősítésű többi gazdaság államadósságrátáinak 57,5 százalékos mediánjánál jóval magasabb szinten éri el csúcspontját.
A Fitch növekedési előrejelzései jórészt megfelelnek a kormány becsléseinek: jövőre 2,5 százalékos, 2028-ban 3 százalék körüli ütemre gyorsuló reálnövekedést vár a magyar gazdaságban.
A kormány jövő évi költségvetési és gazdaságpolitikai terveiről az alábbi cikkekben írtunk:
2,4 százalékos GDP-növekedéssel számol a kormány
Kármán András a 2027-es költségvetésről: A nemzetközi energiaárak jelentik a legkomolyabb kockázatot
De a jövő évi költségvetéssel, annak veszteseivel és nyerteseivel foglalkozott a Dohánygyár podcastunk legújabb, ezúttal videós kiadása is.
De azért még összejöhet. Egy csomó mindent nem tudunk még, de amit igen, az alapján valóban igazságosabb irányba fordult a magyar állam.
A reklámadó a tervek szerint 3,75 százalék lesz, és a nemzetközi platformoknak is fizetniük kell. A 15 százalékosra emelt társasági adó 3000-5000 céget érinthet. Az állam úgynevezett rezsivédelmi kiadásait 232 milliárddal emelik.
Magyar Péter konkrét intézkedéscunamit jelentett be hétfőn a parlamentben, ezek alapján a kormány nem kisebb államot akar, hanem másként működőt. A hamarosan nyilvánosságra kerülő dokumentum az átcsoportosítás és a paradigmaváltás költségvetése is lesz, nemcsak az igazságosságé és a fejlődésé.
Maratoni ismertetőjében a miniszterelnök beszélt arról, mit tartanak meg, mit nem, mit dupláznak, mit vezetnek be, meg arról is, hogy a szociális, oktatási és egészségügyi ágazat is kap pénzt, pedig egyes közgazdászok szerint ilyen költségvetés mellett ez nem jó ötlet. A hiány 4,9 százalék lesz.
Magyar Péter a Kossuth Rádióban arról is beszélt, hogy 2030-ra 2,8 százalékra kell csökkenteni a költségvetési hiányt.
Az állam 1465 milliárd forintot spórol meg magán, csak a koncessziós szerződéseken 246 milliárdot. A közmédia 61 milliárddal kap kevesebbet. Az adóemelések és lakossági adócsökkentések egyenlege 665 milliárd forinttal növeli a bevételeket. A nyugdíjasok 3%-os emelést és 25-50 ezres SZÉP kártyát kapnak.