139 igen, 6 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett titkos szavazáson megválasztották Fejes Pétert legfőbb ügyésznek. A Tisza már hétfőn jelezte, hogy támogatják Baka András köztársasági elnök jelöltjét. A Fidesz és a KDNP képviselői már a szavazás kezdete előtt kivonultak a plenáris ülésről, vissza se jöttek, voksolni se voksoltak.

Fejest októberben jelölte Baka legfőbb ügyésznek, miután első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt szeptember végén leszavazta az Országgyűlés. A leszavazás hátterében az állhatott, hogy Szathmáry testvérét az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főosztályvezetőjeként meggyanúsíthatták közokirat-hamisítással az aranykonvojügyben.

Az ügyészségen a kormányváltás óta válság alakult ki, Nagy Gábor Bálint korábbi legfőbb ügyész júliusban mondott le – hónapokkal azután, hogy Magyar Péter lemondásra szólította fel, mint az előző kormányok „bábjainak” egyike. Nagy akkor közölte, "az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere".

A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) volt vezetője, Fürcht Pál még júniusban mondott le. Az erről szóló belsős levelében azzal indokolta döntését, hogy politikailag érzékeny ügyek nyomozását befolyásolták a Legfőbb Ügyészségen. Azóta titkosszolgálati kavarásokról és a politika felől érkező utasításokról is beszélt az egyik parlamenti vizsgálóbizottság előtt.

Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese Fürcht és ügyvédje megnyilvánulásaira, a lemondása körüli hírekre azzal reagált, hogy „az ügyészség nincs alárendelve egyetlen más szervnek sem, a szervezet és annak bármely munkatársát fenyegető, támadó megjegyzéseket és minősítéseket – érkezzenek azok bármely politikus részéről is – a leghatározottabban visszautasítjuk”.

Polt bizalomvesztés miatt kirúgta, a vörösiszapper ügyészeként elhatárolódott Orbántól

Fejesről szóló cikkünkben azt írtuk, Szombathelyen született, 1988 kapta meg ügyészi kinevezését, 2011-ben szerezte meg PhD-fokozatát, egyetemi docensként oktatott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Korábban a Vas megyei ügyészségen dolgozott, innen 2008-ban távozott.

Szombathelyről azért távozott ekkor, mert Veszprém megye főügyésze lett. Ebből a pozíciójából Polt Péter 2012 márciusában, indoklás nélkül mentette fel. Baka Andrással közös októberi sajtótájékoztatóján azt mondták, a lépés hátterében bizalomvesztés állt.

Fejes ezután a Győri Fellebbviteli Főügyészség ügyésze és szóvivője volt, majd ismét szülővárosában helyezkedett el – innen 2025-ben, 39 éves pálya után vonult nyugdíjba 2025-ben, büntetőjogi főügyészhelyettesként. Pályáját ekkor a 2012-ben bevezetett életkori korhatár elérése miatt kellett befejeznie (ekkor az általános öregségi nyugdíjkorhatárra, akkor 62 éves korra szállították le 70 évről a felső korhatárt).

Fejes első közérdeklődést kiváltó ügye az 1998-as körmendi gyerekgyilkosság volt, egy 11 éves kislányt ölt meg Tánczos Gábor. Az ügyész képviselte a vádat a nagy figyelmet és konteóhadjáratot is kiváltó esetben: az elkövetőt jogerősen 13 év szabadságvesztésre ítélték, majd 2008-ban feltételesen szabadult.

Legnagyobb volumenű ügye mindenképp az ajkai vörösiszap-katasztrófa miatt indult per volt: alig hónapokkal azután jelent meg a tárgyaláson ügyészként, hogy Polt felmentette veszprémi pozíciójából.

A Veszprémi Törvényszéken 2012 szeptemberében kezdődő elsőfokú eljárásban ő olvasta fel a vádiratot, amely több mint három órát vett igénybe. A vádlottak padján a MAL Zrt. (Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.) 15 munkatársa ült, a 91 oldalas vádiratban szerepelt a teljes menedzsment, a vezérigazgatótól kezdve a műszaki és kereskedelmi igazgatón át a környezetvédelmi felelősig és a diszpécserig.

Ugyan az elsőfokú eljárás végén, 2016-ben felmentő ítélet született, ám másodfokon a Győri Törvényszék Bakonyi Zoltánt, a MAL Zrt. vezérigazgatóját 2 év 6 hónap, Deák József műszaki igazgatót pedig 2 év letöltendő fogházbüntetésre ítélte. Az ajkai timföldgyár két korábbi vezetőjét gondatlanságból elkövetett közveszélyokozásban, közveszélyokozásban, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésében találták bűnösnek.

A 24.hu korábbi cikkében azt írta, hogy az ügy körül volt némi felháborodás a jogászberkeken belül a politika kavarása miatt. Abban mindenki egyetértett, hogy a katasztrófa okozóit felelősségre kell vonni, de többeket zavart, hogy Orbán Viktor és politikai köre jó előre „ítéletet hirdetett” az ügyben. Fejes ekkor – a másodfokú tárgyalás során – finoman el is határolódott Orbántól: arról beszélt a tárgyalóteremben, hogy a miniszterelnök véleményéért nem az ügyészséget terheli a felelősség.