„A Legfőbb Ügyészség reakciója egyes politikusi megnyilvánulásokra” címmel adott ki szokatlan közleményt az ügyészség.

A lényegi üzenet az, hogy az ügyészség visszautasítja a politikusok fenyegető beleszólását a munkájukba, érkezzen az akárhonnan.

Mint a közleményben írják, „az elmúlt hetekben az ügyészség a közéleti érdeklődés középpontjába került”.

Bár a miérteket nem részletezik, ennek alapvetően két oka van:

Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség, a büntető igazságszolgáltatás nyomozati csúcsszervének júniusban lemondott vezetője az elmúlt hetekben megjelent a nyilvánosságban, és súlyos állításokat fogalmazott meg az ügyészségről.

• A lemondását magyarázó hétoldalas dokumentumban, amelyet a 444 ismertetett először, azt állította, politikailag érzékeny ügyek nyomozását befolyásolták a Legfőbb Ügyészségen.
• Ugyanebben a témában interjút adott az ATV-nek.
• És miután Baka András köztársasági elnök Fürchtnek üzent hétfői sajtótájékoztatóján, a volt főügyész nyílt levelet tett közzé, melyben büntetőjogi értelemben is releváns állításokat tesz többek között Orbán Viktor volt miniszterelnökről, és kőkemény feltételezést oszt meg Lajtár István legfőbbügyész-helyettesről, aki az új vezető kiválasztásáig a legfőbb ügyész jogkörében jár el, illetve a köztársasági elnökről is.

A másik, hogy a választások után megtáltosodó ügyészség kikérte az Orbán-kormányok két volt miniszterének a mentelmi jogát, akiket hétfőn őrizetbe is vettek.

• Seszták Miklós maga sétált be az ügyészségre,
• Hankó Balázsnak már döcögősebb napja volt, de estére ő is megérkezett a börtönbe.
• És kikérték Magyar Péter mentelmi jogát is, amit szintén megszavazott a parlament.

Mindeközben nem sikerült új legfőbb ügyészt választani, Baka András jelöltje lepattant a Tisza-frakcióról. Nem túlzás azt állítani, hogy az ügyészség az 1989-es rendszerváltás óta nem volt ilyen mély válságban, mint most – erről ebben a podcastban hosszabban is beszélgettünk.

Magyar Péter rendszeresen és nyilvánosan üzen a Legfőbb Ügyészség jelenlegi vezetőinek. Hétfői parlamenti beszédében például azt mondta, „a Polt-féle ügyészség utolsó kétségbeesett kísérletének” tartja, hogy Seszták Miklós és Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztése mellett az ő mentelmi jogát is kikérték a parlamenttől a 2024-es telefonlopásos ügy miatt. Szerinte ezzel egy lapra helyeztek súlyos korrupciós ügyeket „egy szánalmas politikai provokációval, boszorkányüldözéssel”.

„Azt hitték, hogy ezzel elfedhetik a Legfőbb Ügyészség és a Nyomozó Főügyészség cinkosságát az orbáni rendszer bűneiben, csakhogy ezzel a próbálkozása éppen az ellenkezője sikerült” – mondta Magyar, aki szerint most már látni, kit szolgált a NER alatt a Legfőbb Ügyészség.

Magyar a Facebookon azt is felvetette, hogy kihallgathatnák Orbánt az aranykonvoj ügyében.

Kedden pedig a Fidesz Fürcht nyílt levelére reagálva a Fidesz arról írt, hogy „az ukrán maffia emberek tucatjait fizeti Magyarországon, akik már beépültek az állami szervekbe is, ezek az ukránok zsoldjában álló, hamisan vádaskodó emberek nem kerülhetik el a későbbi felelősségre vonást”.

Az ügyészség álláspontja

Az ügyészség közleménye minderre szeretne reagálni, vagy, ahogy írják, „a szólás és véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságát tiszteletben tartva a Legfőbb Ügyészség a következőket kívánja egyértelművé tenni”.

„Magyarország Alaptörvényének 29. cikke rögzíti, hogy az ügyészség nem önálló hatalmi ág, de önálló és független alkotmányos szervezet, az igazságszolgáltatás közreműködője. Nincs alárendelve egyetlen más szervnek, így a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak sem” – írják, hozzátéve, hogy ezeknek az alkotmányos korlátoknak a tiszteletben tartása minden politikus kötelessége.

„A kommunikációs térben az ügyészség eszközei korlátozottak, a látványos, érzelmekre ható és azokat szító politikusi megnyilvánulásokkal szemben a szakmai érvek jóval nehezebben tudnak érvényesülni. Az ügyészség szerepéből adódóan kommunikációnk is visszafogottabb, tényeken kell, hogy alapuljon szemben a politikusok ilyen határokat nem ismerő megnyilvánulásaival.

Van azonban egy határvonal, amit meggyőződésünk szerint a politikusok sem léphetnek át, az elmúlt napokban a politikai színtér különböző részeiről érkező vélemények azonban ezt többször is, már-már rutinszerűen megtették.

Az ügyészeket nyíltan vagy burkoltan fenyegető, megfélemlítésükre törekvő, akár jelenlegi, akár jövőbeni munkájuk kapcsán őket nyomás alá helyezni kívánó politikusi nyilatkozatok elfogadhatatlanok.

Az ügyészi szervezetet és annak bármely munkatársát fenyegető, támadó megjegyzéseket és minősítéseket – érkezzenek azok bármely politikus részéről is – a leghatározottabban visszautasítjuk”

– áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.