„A miniszterelnök nem mond igazat” – mondta Windisch László a parlamentben

POLITIKA

Kifejezett felkérést kaptam délelőtt a miniszterelnök úrtól, hogy a 2026-os kampány finanszírozásáról is beszéljek, mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azután, hogy a parlamentben beszélt a 2027-es költségvetési törvénytervezetről. Azt is mondta, hogy mindezt lehet, hogy az „utolsó szó jogán” teszi.

Magyar délelőtt a parlamentben arról beszélt, hogy a Fidesz 2026-os kampányát illegális módon finanszírozták.

Távozásra szólították, mégis maradt

Magyar Péter a választás éjszakáján elmondott győzelmi beszédében Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett hét közjogi méltóságot szólított fel távozásra. Köztük volt a még mindig a helyén lévő Windisch László. (Rajta kívül Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Rigó Csaba, a GVH elnöke és Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is hivatalban van még.)

Windisch személyének külön pikantériát ad, hogy ő Magyar Péter volt feleségének, Varga Juditnak az élettársa.

A kormánynak és az ÁSZ-nak, vagy ha úgy tetszik, Magyarnak és Windischnek több, nyilvánosság előtt zajló nézeteltérése is volt az elmúlt hónapokban. Magyar folyamatosan támadja a még hivatalban lévő közjogi méltóságokat, különösen Windischt, aki védelemért a köztársasági elnökhöz fordult, mert Magyar Péter szerinte nem tartja tiszteletben a Számvevőszék függetlenségét.

Windisch beszédének elhangzása idején Magyar Péter nem volt a parlamenti ülésteremben, igaz, már előtte, Kármán András pénzügyminiszter beszéde alatt sem.

Nem igaz, hogy az ÁSZ nem vizsgálódik

A kampányfinanszírozás vizsgálatának határideje 2027. április 12., mondta Windisch. A vizsgálat szabályozott mederben folyik, és szerinte ezt a miniszterelnök is pontosan tudja, hiszen pártelnökként ő is érintett a vizsgálatban. Nem igaz szerinte az, hogy az ÁSZ nem vizsgálódik. Azt is vizsgálják, ha egy kampányfilmet kifelejtenek az elszámolásból vagy hogy kampány szempontjából hogyan kell értékelni a nemzeti konzultációt. Azt is vizsgálják, hogy a mikroadományok között van-e külföldről érkezett. Vizsgálják Nemzeti Kulturális Alap ügyét is, bár az ügyészségtől nem segítik munkájukat. „A miniszterelnök nem mond igazat", amikor azt állítja, hogy nem vizsgálják.

Kivizsgálnák a többször felemlegetett, egy minisztériumban állítólag ledarált dokumentumok ügyét is, de az érintett minisztérium nem ad információt. (Ez minden bizonnyal a Külügyminisztérium, Windisch nem nevezte meg.)

A költségvetési törvénytervezetről amúgy azt mondta: az előirányzatai megalapozottak, a bevételek teljesíthetők.

Igazságosság és fejlődés

Windisch előtt Kármán András pénzügyminiszter az igazságosság és fejlődés költségvetésének nevezte a 2027-est. Több pénz jut az eddig elhanyagolt társadalmi csoportoknak, új beruházások indulhatnak. Idén szembenéztek a valósággal, jövőre irányt váltanak.

Az új kormány egy gazdaságilag, társadalmilag, morálisan mélypontra került országot örökölt, mondta Kármán. Kormányváltás nélkül a hiány a GDP 8,3 százalékát érte volna el, ez a valóság eltitkolása volt.

A hiány a járvány után tartósan magasan maradt, folytatta a pénzügyminiszter. Az előző kormányzati ciklusban a magyar gazdaság 1, az EU-é 3,8, a lengyel 9,5 százalékkal növekedett. Magyarországon voltak Európában a legmagasabbak a kamatterhek. A közpénz jelentős része presztízsberuházásokra, propagandára, a hatalomhoz közeliekhez jutott.

Kármán szerint az idei gazdasági lépésekkel megállították a romlást, jövőre indulhat az építkezés.

Kármán a Seszták Miklós büntetőügyében előkerült 6 milliárd forintról is szót ejtett, kicsit másképp, mint eddig: a kincstár 12 munkatársa öt pénzszámláló géppel, nyolc órán keresztül számolta a pénzt.

A közpénzügyeket nem Brüsszel kedvéért teszik rendben, hanem azért, mert ez az ország jól felfogott érdeke, mondta Kármán. Hiteles költségvetést akartak, ezért szakítottak az előző kormány gyakorlatával, ezért nem tavasszal, hanem október végén nyújtották be.

A pénzügyminiszter a költségvetést egy házi interjúban magyarázta.

Kapcsolódó cikkek