Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A negyedik egy angol lányról, aki korának talán legfontosabb fosszíliagyűjtője lett, de munkáját igazán csak halála után ismerte el a világ.

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A harmadik egy német doktoranduszról szól, akinek doktori tézise a fejlődésbiológia egyik sarokköve lett és nem mellesleg témavezetőjének Nobel-díjat eredményezett.

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A második egy dominikánus apácáról szól, Miriam Michael Stimson nővérről, akinek munkája esszenciális volt, hogy megértsük a DNS szerkezetét.

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. Az első a legelső női üstökös-vadászról, Caroline Herschelről szól.

Az új genomszerkesztési technikák nem csak az orvoslásban, de a mezőgazdaságban is forradalmat hozhatnak. Elterjedésüket azonban nagyban befolyásolni fogja, hogy GMO-ként, vagy nem GMO-ként tekintünk rájuk.

A zika-vírus egyetlen, jelenlegi potenciális ellenszere egy transzgénikus, laboratóriumban tenyésztett szúnyogsereg.

Hat embert súlyos agykárosodással kellett kórházba szállítani, egy már meghalt. Meg lehetett volna előzni a tragédiát?

A Duchenne-féle izomsorvadásnak eddig nem volt igazi ellenszere. Egy új, génterápiás eljárás most megújult reményt adhat a betegek családjainak.

Az újkőkor hajnalán barna bőrű, kék szemű vadászok lakták Európát. Pár ezer év alatt azonban gyökeresen megváltozott a kontinens genetikai összetétele. Ismét jelentkezik az impakták.

Régen legalábbis azt gondoltuk. Ma már ez nem tűnik valószínűnek.

Egy évtizede vagyunk képesek fénnyel manipulálni az idegsejtek működését. Ölveczky Bence felismerése azonban számos eddigi „optogenetikai” kísérlet értelmezését megkérdőjelezheti.

De megéri-e géntechnológiával kiirtani például a maláriát terjesztő szúnyogot? Milyen hatása lesz ennek a természetre? Működhet-e az ember által tervezett élővilág?

Nem Jurrasic World, hanem annál is izgalmasabb: megjelent az első "magyar" dinoszaurusz leleteket bemutató könyv.

„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” Az emberi génállomány is szerkeszthető. De meddig mehetünk el? Ez lett az év legfontosabb kérdése, a múlt héten Washingtonban vitatkoztak róla.

Szentgyörgyi Albert és Szentágothai János kivételével nincs más, magyar származású tudós, akinek akkora hatása lett volna korunk orvosbiológiájára, mint George Streisingernek. Itthon viszont még a kutatók sem ismerik a nevét.