Fiatalok tömegei kerülhetnek ki úgy az iskolából, hogy a betanított munkán kívül nem lesznek alkalmasak semmi másra.

Az üzlet után a helyi fideszes képviselő feleségét nevezték ki ügyvezetőnek.

Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes lenne, ha a választók az oktatás problémáiról szavaznának.

Mert 50 nap szabadságuk lehet egy évben.

A PSZ szerint már több mint kétezer tanár mondott fel.

1884-en kezdték el idén a pályát, miközben a nyugdíjba vonulók száma ennek több mint kétszerese lehet.

Felgyorsultak a tárgyalások az egyetem és a minisztérium között. A BME a csőd szélére került és úgy tudjuk, a kormány jelezte: akkor lesz pénz, ha lesz modellváltás. Az alapítványi fenntartással viszont a műegyetem kiesne az EU-s projektekből, ami hatalmas presztízsveszteséget jelentene.

Az intézményvezetők különböző trükkökkel igyekeznek betapasztgatni a hiányokat a rendszerben.

Aki nem írja alá, annak október végéig kell dolgoznia.

A Belügyminisztérium inkasszóval terhelte meg a szervezet számláját.

"Az elkövetkező nagyon nehéz időszakban is mindent és minden eszközzel meg fogunk tenni azért, hogy változást érjünk el, hiszen gyermekeink jövője a tét."

A tankerület szerint nincs gond.

A távozótanár-számlálónk elindulása óta rengeteg levelet kaptunk felmondó tanároktól. Vannak, akik inkább az ismeretlent és a bizonytalanságot választják, mások nem tudják, hogyan tudnának családot alapítani ilyen körülmények között.

Szerinte ez a törvény „tartalmilag már más, mint az, amely a tiltakozást kiváltotta”.

Hogyan látja a jövőjét az oktatási tiltakozások egyik legismertebb arca, és merre halad tovább a Tanítanék Mozgalom? Erről kérdeztük Pilz Olivért a státusztörvény megszavazása utáni napon.