És soha nem is fog, mert nem valós személy. Mégis több százezer követője van.
Bármivel foglalkozik egy vállalat, esélyes, hogy a vezetése éppen az AI beépítésén dolgozik. Hatalmas pénzek mozdultak meg, kevés eredménnyel. Terjed viszont a munkaslop, ami nemcsak költséges, hanem a munkahelyi viszonyokat is alááshatja.
Washingtonban éveken át próbálták kezdeni valamit a Pekingből irányított appal. Trumpék végül sikeresen leválasztották azt kínai anyacégétől. A kérdés már csak az, miért ment ebbe bele a Hszi Csin-ping, és mit kezdenek az amerikai TikTokkal Trump-közeli tulajdonosai.
Eddig itt lehetett követni, hogy mennyibe kerültek a politikai hirdetések, és ki fizette azokat.
Így próbálják korrupciómentessé tenni a közbeszerzéseket.
Jelentős lendületet adhat Európa technológiai szuverenitási törekvéseinek, hogy a Mistral cég európai kézben marad.
Az EU 2022-ben találta ki, hogy a pedofil tartalmak elleni küzdelem részeként szűrni kellene a titkosított csetüzeneteket is. Európa megosztott a kérdésben, a javaslat eddig nem kapott többséget. Most azonban újra a célegyenesbe fordult a tervezet elfogadása, és megjósolhatatlan, mi lesz a vége.
Lezárult a trösztellenes vizsgálat, az ítélet szerint a Google-nek bizonyos adatokat azért meg kell osztania a versenytársakkal.
A guru szerint nincs szó luxusról.
A techmilliárdos szerint az X és a Grok nem kap megfelelő kiemelést az App Store-ban.
Gondolhatnánk, hogy ez egyértelmű, de tömegek használják kritikátlanul a mesterséges intelligenciát, nemhogy az iskolában, de az élet minden területén.
Nem elérhető az EESZT Portál.
A mesterséges intelligencia működéséhez felfoghatatlan mennyiségű víz kell, ennek a legnagyobb részét hűtésre használják el. Mindenki keresi az optimális megoldást. Nyilván a kínaiak is.
Méghozzá azzal a céllal, hogy még nagyobb lapáttal és így még nagyobb hatékonysággal működhessenek a szélerőmű-parkok. Szárazföldön ugyanis iszonyú problémás egy szélturbina alkatrészeit szállítani.
Miközben a mesterséges intelligencia világszerte növeli a termelékenységet, Európa tudatosan a lassabb, emberi ütemű rendszert választja a teljesen automatizált megoldásokkal szemben. Ez tükrözi ugyan az „európai értékeket”, de így a hipersebességű technológiai fejlődést emberi korlátokkal is lassítják.