„Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk. De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert.”

Az 1956-os Emlékbizottság társelnöke, Schmidt Mária kormánybiztos megtörte a hallgatást, és egy csomó érvet felhozott a plakátbotrányban. Szerinte egy „szűk és jól behatárolható csoport” „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal” akarja megfélemlíteni nemzetünk legnagyobbjait.

1986-ban maga Pruck Pál is azt mondta, hogy ő látható a Life híres fotóján. Eörsi László történész sem tudja megerősíteni Dózsa László verzióját. Az 1956-os Emlékbizottság mélyen hallgat.

Az ügy előzménye, hogy jelentkezett az azóta meghalt Pruck Pál unokatestvére, aki szerint nem Dózsa László van a fiatal 56-os hősről készült fotón. Dózsa szerint ő maga van a képen, de kegyeleti okból engedne.

Először Jurij Andropovon jött ki a „magyarkomplexus”, miután Budapesten volt kénytelen végignézni a 56-os forradalmat. Andropov egész politikai stratégiát épített fel a budapesti élményeire, és sok tekintetben Putyin is ebből a forgatókönyvből dolgozik.

Király weboldallal összegzi emlékeit 1956-ról a brit nagykövetség, ráaádsul egy forintnyi magyar közpénz sincs benne.

Csak azt felejti el, hogy ez az az ország, ahol - jórészt az ő pártjának köszönhetően - még az ügynöklistákat se sikerült soha nyilvánosságra hozni.