Miközben az amerikai Elon Musk arról szónokol, hogy a németek vetkőzzék le a történelmi bűntudatukat, a szélsőjobb már 20 százalékon áll. Hogy jutottunk idáig és hogyan reagál erre a német mainstream? Tényleg egyre rasszistábbak lennének a németek?

„Jó büszkének lenni a német kultúrára, a német értékekre, és nem elveszíteni ezt valamiféle multikulturalizmusnak, ami mindent felhígít” – mondta a világ leggazdagabb embere.

A szállodavezető nem értette a taktikát, hiszen a vezető politikusok és a királyi családtagok is a saján nevükön foglalnak náluk.

Bejött a papírforma, Olaf Scholzot indítják a szocdemek, Alice Weidelt a szélsőjobbos párt.

Szóba került a német bürokrácia, Hitler és egy Mars-expedíció is.

Az amerikai milliárdos a legnagyobb lapban kampányolt a szélsőjobb mellett, szerinte ők a remény utolsó szikrája Németországnak.

Közép- és hosszútávon viszont nem zárja ki a csatlakozást Alice Weidel.

Az AfD politikusai is részt vettek azon a titkos találkozón, ahol a bevándorlók deportálásáról egyeztettek szélsőjobboldali szereplők. A botrány miatt újra felmerült a párt betiltása, amire azonban kevés az esély.

A hatalomtól eddig úgy-ahogy sikeresen távol tartott szélsőjobboldali AfD támogatottsága szövetségi szinten már meghaladja a húsz százalékot.

Tömegével telepítenék vissza a bevándorlókat a származási országukba.

Egy svájci gyógyszercég 130 ezer eurót utalt a német szélsőjobboldali párt számlájára a választás előtt.

A közgazdászdoktor Alice Weidel pályafutása sokat elárul az AfD-t szétfeszítő belső ellentétekről is. Nagy áttörés ez a választás a radikálisoknak, de azért Németország nem fog gyökeresen megváltozni.

"Nagyon világosan foglalkozunk majd ennek a nőnek a jogsértéseivel" - üzenték Merkelnek az AfD-sek.

Alice Weidel szerint a burka olyan, mint az apartheid.