Meghalt David Graeber
Az életünket leuraló értelmetlen munkákról író Graeber az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású antropológusa volt.
Az életünket leuraló értelmetlen munkákról író Graeber az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású antropológusa volt.
Befejeződött a Hajdúböszörményben talált emberi maradványok vizsgálata.
Legközelebb majd jobban végiggondolja, hogy jó ötlet-e megközelíteni az Északi-Szentinel-szigetet és a világ legelszigeteltebb törzsét.
„Az akarok lenni, ami akkor voltam, mikor az akartam lenni, ami most vagyok” – reppelte negyed évszázaddal korábban Geszti Péter.
A védelem szerint P. László legalább 185 centis, és jóval izmosabb, mint a robbantó a térfigyelő kamerák felvételein.
Antropológusok fontos felfedezése: több kormányzás, több nyál.
Akkoriban találkozhattak először világos bőrű, vörös hajú európai neandervölgyiek az Afrikából érkező Homo sapiens sapiens-szel. De mi történt aztán? Viola Bence az impaktákban.
Kiderült, hogy nem csak az ember hajlandó várni, ha cserébe főtt dolgot kap a nyers alapanyagokból. Pechükre viszont a tüzet nem tudják kezelni.
Ezekkel az előadásokkal várunk titeket 2013 utolsó meetup-ján:
Mitől gyengélkednek a kromoszómák az öregedő petesejtben?
Borsos Máté - MTA TTK Enzimológiai Intézet Biokémiai Tanszék
A nap mint nap termelődő spermiumokkal ellentétben a petesejtek csak egyszer, még embrionális korban keletkeznek, születés után velünk idősödnek. Milyen hatása van ennek az öregedésnek a sejt kromoszómáira? Mi a molekuláris magyarázat arra, hogy idősebb kismamák idősebb petesejtjeiből nagyobb arányban születnek problémás utódok (pl. Down-kór)? És egyáltalán, tudunk tenni valamit ez ellen?
A végtelenbe, és tovább! - Voyager-1 módra
Molnár László - MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Az utóbbi években szinte menetrendszerűen felbukkant a hír, hogy a Voyager-1 végre elhagyta a Naprendszert, és csillagközi űrszondává vált. Az ördög a részletekben rejlik: a Voyager-1, Schrödinger űrszondájaként, még a Naprendszerben jár, de a jelek szerint már a csillagközi anyagon vitorlázik.
Biometrikus azonosítás Afrikában
Markó Ferenc - CEU, Szociológia és Szociálantropológia Tanszék
A biometrikus azonosítás tudományos vitája egyfelől a technológiai innovációról, másfelől a személyes adatok védelméhez való jogról szól. Bár a biometrikus azonosítás jóval szélesebb körben alkalmazott a harmadik világban, a kutatásokban hivatkozott példák és esettanulmányok szinte kivétel nélkül fejlett világbeli országokból érkeznek. Az előadás - egy tíz hónapos, dél-szudáni, antropológiai terepmunka anyagára építve - igyekszik több oldalról bemutatni a jelenséget.
RSVP-zni ITT tudtok a meetup-ra.
A Magyar Turán Alapítvány szerint így nézett ki Eger hős védője, akiről sajnos nem maradt fenn korabeli, hiteles ábrázolás. Koponyáját még 2006-ban találták meg egy szlovákiai templom rekonstrukciójakor, most antropólogusok segítségével ez alapján próbálták meg rekonstruálni Dobót, aki erős testalkatú, korához képest magas, 178-182 centi magas férfi lehetett. (heol.hu)