A szombaton érkező hidegfront sem hoz jelentős mennyiségű csapadékot.

Az országban szinte mindenhol a kritikus szint alatt van a talaj legfelső rétegének nedvességtartalma, porba vetik a kukoricát és a napraforgót.

A vihar husszonnégy óra alatt árvizeket és áramkimaradást okozott.

A Hwange Nemzeti Park eleve csak 15 ezer elefántot képes eltartani, mégis 53 ezer egyed él a területen.

A radzsasztáni Churúban 50,8 fokot mértek, ez aktuálisan a világ legmelegebb pontja.

Az ENSZ szerint a számuk további félmillióval fog nőni júliusig.

Aszályos volt a nyár, majd az ősz is, Sydney víztározói 55 százalékos feltöltöttséggel fordulnak rá a télre.

Ha nem kezd el esni az eső, a tavalyi, történelmi méretű aszálykatasztrófájánál is rosszabb lehet idén a helyzet.

Legalább 100, néhol 150 milliméter csapadék hiányzik a talajból, az alsó rétegek teljesen kiszáradtak.

Az arány tovább nőhet.

20 éve nem volt ilyen szárazság Magyarországon, 100 milliárdnál is nagyobb lehet a veszteség. Szenvedni fognak a termelők, a vásárlók, a búza, a kukorica, a krumpli, a borsó. A magyar kormány évtizedek óta semmit nem tesz, hogy felkészüljön az ilyen helyzetekre.

Aszályos volt az ősz, de a tavasz sem jobb eddig.

Afganisztán keleti részén négy éve tart az aszály. Akkora a krízis, hogy még az ópiumtermelés is visszaesett. A szárazság miatti éhínség elől már többen menekülnek, mint a háború elől.

Eredetileg már a napokban elfogyott volna, aztán augusztusig rendezték a helyzetet, most még fényesebb a jövő az aszály sújtotta dél-afrikai városban.