Ezt állítja egy új német kutatás. Viszont ha az üvegházgáz-kibocsátás tovább emelkedik, a Közép-Európa és Magyarország különösen rosszul járhat.

Sok egyed inkább neki sem kezdett a fészkelésnek.

A tavaszi fagy, az aszály, majd a sok eső óriási károkat okozott.

Piac van, de GMO nincs, olyan zöldségeket és gyümölcsöket kellene termelnünk, amiben nem kell versenyeznünk a tömegterményekkel, mert arra úgysem lennénk képesek. Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk a magyar mezőgazdaság helyzetéről.

A szombaton érkező hidegfront sem hoz jelentős mennyiségű csapadékot.

Az országban szinte mindenhol a kritikus szint alatt van a talaj legfelső rétegének nedvességtartalma, porba vetik a kukoricát és a napraforgót.

A vihar husszonnégy óra alatt árvizeket és áramkimaradást okozott.

A Hwange Nemzeti Park eleve csak 15 ezer elefántot képes eltartani, mégis 53 ezer egyed él a területen.

A radzsasztáni Churúban 50,8 fokot mértek, ez aktuálisan a világ legmelegebb pontja.

Az ENSZ szerint a számuk további félmillióval fog nőni júliusig.

Aszályos volt a nyár, majd az ősz is, Sydney víztározói 55 százalékos feltöltöttséggel fordulnak rá a télre.

Ha nem kezd el esni az eső, a tavalyi, történelmi méretű aszálykatasztrófájánál is rosszabb lehet idén a helyzet.

Legalább 100, néhol 150 milliméter csapadék hiányzik a talajból, az alsó rétegek teljesen kiszáradtak.

Az arány tovább nőhet.

20 éve nem volt ilyen szárazság Magyarországon, 100 milliárdnál is nagyobb lehet a veszteség. Szenvedni fognak a termelők, a vásárlók, a búza, a kukorica, a krumpli, a borsó. A magyar kormány évtizedek óta semmit nem tesz, hogy felkészüljön az ilyen helyzetekre.