Mármint a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó anyahajót, ami helyett újat épít.
Az ügyben a férfi partnerét és egy porcelán-kereskedőt is letartóztattak.
Meglepő fordulattal, de az uniós vezetők sikerével ért véget az EU-csúcs. Az éjszaka legnagyobb nyertese a belga miniszterelnök, legnagyobb vesztese pedig a német kancellár lett. Az alternatív kommunikációt folytató magyar miniszterelnöknek be kellett érnie a szimbolikus ellenállással.
A pandadiplomácia él és virul: úgy összefeszült Kína és Japán, hogy jövő évtől Japán pandamentes lehet. Aki viszont nem haragítja magára a kínai rezsimet, az ki tud harcolni magának bérpandákat, ezt sikerült elérnie Emmanuel Macronnak is.
Például jogilag kötelező vállalásokat tennének arra az esetre, ha Ukrajnát a jövőben fegyveres támadás érné.
Nagy-Britannia, az USA és Franciaország választási rendszere is a múltban gyökerező többségi logikára épülnek, ami ma már aránytalanul torzítja a politikai versenyt. A választási rendszerek azonban tabunak számítanak. Van-e esély bármiféle reformra? Tóka Gábor politológussal beszélgettünk.
Az újabb amerikai béketervvel is van baja Kijevnek, miközben Washington állítólag azt várta volna el Zelenszkijtől, hogy villámgyorsan mondjon rá igent. Egyelőre a Donbasz sorsa és a biztonsági garanciák kérdése is megoldatlan.
Az új javaslatot már kedden elküldhetik az Egyesült Államoknak.
Az amerikai elnök szerint Putyin elfogadná a béketervet, de Zelenszkij még nem áll készen rá.
A francia elnök a pekingi látogatása után kereskedelmi korlátozásokat helyezett kilátásba Kínával szemben. Százmilliárd eurós a tét.
Gyorsan változnak az idők: tegnap még arról szóltak a hírek, hogy Macron arra figyelmeztetett, az USA elárulhatja Kijevet, ma viszont már a francia elnök szerint az Európa és Washington közötti egység kulcsfontosságú.
Német sajtóhírek szerint kiszivárgott egy jegyzet az európai vezetők és Volodimir Zelenszkij egyeztetéséről.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy az amerikai béketerven sokat csiszoltak, ezért optimisták a végeredményt illetően.
Hét éve nincs mobilozás a francia iskolákban, és az elnök szerint ez akkora siker, hogy folytatni kell a radikális tiltást az idősebbeknél is.
A fő ok az orosz fenyegetés. A franciák 2030-ig nyílt orosz-NATO konfliktusra számítanak. De az önkéntesek csak francia földön lesznek bevethetők.