Több száz nő vonult fel Minszkben, pedig tudták, hogy rabszállító autók várnak rájuk
Holnap százezer fős gigarendezvényre készülnek, a női tüntetés ennek a felvezetése csak, de a rendőrök már akcióba léptek.
Holnap százezer fős gigarendezvényre készülnek, a női tüntetés ennek a felvezetése csak, de a rendőrök már akcióba léptek.
Bátor húzás egy olyan rendszerben, ahol az egyszerű tüntetőket is elviszik és megkínozzák Lukasenka rendőrei.
A magyar kormány eddig a lengyel állásponthoz kötötte magát Belarusz ügyében.
A német, a lett, a litván, az észt és a szlovák kormány is beszólt a titokban beiktatott fehérorosz elnöknek.
Nina Bahinskayát később szabadon engedték, de több száz nőt tartóztattak le szombaton Minszkben.
Ismét több ezren vonultak utcára az elcsalt elnökválasztás miatt tiltakozva.
Minszk felháborodott azon is, hogy az EU javaslatára az ENSZ emberijogi megfigyelőcsoportot küldene hozzájuk.
Az Emberi Jogi Tanács további irreális elvárásokat is megfogalmazott, például, hogy hagyják abba a politikai foglyok kínzását.
„Az Oroszországra való nyomásgyakorlás korszaka, amely akkor kezdődött el, amikor a Szovjetunió széthullásának folyamata, amelynek folyamán a Nyugat úgy gondolta, hogy Oroszország a zsebében van, visszafordíthatatlanul véget ért” – mondta az orosz külügyminiszter.
"Esküszöm önöknek, semmiféle hazugság nem volt a választásokon, nem lehet 80 százalékban meghamisítani egy voksolást" - mondta az elnök, aki sorra börtönzi be politikai ellenfeleit.
Az ukrán határőrség szerint valószínűleg félrevezették őket, mivel közölték, hogy a koronavírus-járvány miatt külföldiek előtt le lesz zárva a határ.
Magyarország, Csehország és Szlovákia is támogatja a tervet, ami szerint az IMF is hozzájárulhatna az alaphoz.
Mind megszavazták az Európai Parlament erről szóló határozatát.
Természetesen ezt is az amerikaiak irányítják a háttérből, ahogy az oroszbarát vezetők elleni összes tömegtüntetést az 56-os magyar forradalom óta.
"A lelkiismeretünk nem engedi, hogy toleráljuk azt, ami ebben az országban történik" - mondják a focisták, akik az erőszak és a kínzások megszüntetését követelik.
Ennek feltétele, hogy új, szabad és tisztességes elnökválasztást rendezzenek.
Hétfőtől pedig orosz katonák lepik el Fehéroroszországot.
Szvetlana Alekszijevicsen kívül mindenki börtönbe került vagy eltűnt az ellenzéki tanács vezetéséből.
Miután összetűzés kezdődött a rendőrök és a tüntetők (többségükben nők) között, akik megpróbáltak eltorlaszolni egy utat, hogy megakadályozzák a rendőrök előrenyomulását.
Zbigniew Rau az 1989-es lengyelországi helyzethez hasonlította azt, ami most történik Fehéroroszországban.
Közben a litván külügyminiszter szerint Lukasenka az országa függetlenségét is feladná, hogy hatalomba maradhasson, és szorosabb integrációt akar Moszkvával.
Az egyelőre nem derül ki, milyen feltárt hiányosságokra gondol a fehérorosz államfő, aki elcsalta az elnökválasztást, és továbbra is százezres tömegtüntetéseken követelik a távozását.
Gyorsan jelezte is, hogy nem akar balhét kelteni, de fontosak a keresztény értékek, ezért szólna pár jó szót a minszki katolikus érsek ügyében.
Ezeket a "bizonyítékokat" azóta át is adták Moszkvának. Közben a NATO főtitkára elítélte az orosz ellenzéki politikus elleni támadást.
A hétvégén ismét hatalmas tüntetések voltak Lukasenka ellen. Lukasenka ismét kivezényelte a karhatalmat a tüntetők ellen. De nem volt se összecsapás, se döntő fejlemény a minszki állóháborúban.
Egyes újságírókat ki is utasítottak az országból.
Külön vadásztak az újságírókra.
A belügy szerint csak igazoltatni kísérték be őket a kapitányságra.
Véletlenül sem vele elégedetlenek az emberek.
Putyin tartalékot alakított ki rendvédelmi erőiből, azt mondta, Lukasenka kérésére.
Ellenzéki szerepvállalása miatt hívták be vallomást tenni a Nobel-díjas írónőt.
A fehérorosz elnök szombaton élesen bírálta a tüntetők egyházi támogatását, és szankciókat helyezett kilátásba.
A tüntetők nem elég erősek Lukasenka elkergetéséhez. A hatalom nem tud uralkodni a tüntetők felett. Moszkva és a Nyugat kivár. Patthelyzet Minszkben, ahol a kitartóbb és türelmesebb fél nyerhet.
Élőlánccal és 20 perces néma csenddel álltak ki Budapesten a rendőri brutalitás áldozatai mellett.
Mindketten az ellenzéki koordinációs tanács tagjai.
A fehérorosz elnök fél.
De az nem tetszik Lavrovnak, hogy az ellenzékben vannak olyanok, akik negatívan viszonyulnak az orosz-fehérorosz Szövetségi Államhoz.
Közben az elnök még mindig abban van, hogy csak külföldről próbálnak forradalmat szítani ellene.
A rendőrség szerint nem volt nyoma erőszaknak.
Külföldről próbálnak forradalmat szítani Fehéroroszországban – játszotta ki a katonai kártyát a belarusz elnök a lengyel és a litván határtól pár km-re.
Az elnököt nem érdeklik a tüntetések, kemény fellépést ígért. Közben a fehérorosz hadsereg a lengyel határ mellett kezdhet hadgyakorlatba.
Brüsszel szerint ez nem szolgálná a válság megoldását.
A vád szerint az ellenzéki koordinációs tanács veszélyt jelent a nemzetbiztonságra.
Henadzij Sutov a délnyugat-fehéroroszországi Bresztben kapott lőtt sebet egy tüntetésen.
Orbán korábban azt mondta, Fehéroroszország ügyében Lengyelország álláspontját Magyarország a leghatározottabban támogatja.
Angela Merkel német kancellár azt mondta: „Mi a békés tüntetők oldalán állunk.”
Tíz nap után végre sikerült kimondani, hogy a lengyel álláspontot a V4-partnerek mindegyike, így Magyarország is a leghatározottabban támogatja.
Szerda délután fog kiderülni, hogy pontosan mik azok.
Közben a rendőrök egy része megtagadta a szolgálatot.
De lehet, hogy nem. Merkel és Putyin telefonon egyeztettek, viszont Lukasenka nem adja fel, és a tüntetések is kevésbé hevesek.