A BME, a Corvinus, az ELTE és egy rakás másik egyetem oktatói együtt tiltakoznak a kormány március elején bedobott terve ellen, ami megszüntetné a kommunikációs alapképzést a felsőoktatásban.

A magyar munkaerőpiacon kimagaslóan jó diplomásnak lenni, több pénzt és jobb állást is jelent a papír. Ráadásul a kutatások szerint a bölcsészek egyáltalán nem kerülnek rosszabb helyzetbe a mérnököknél.

Két terv is született ennek megakadályozására: vagy önköltségessé teszik a kommunikációs szakokat, vagy csak az állam saját egyeteme indíthat majd ilyet.

Növelni kéne a reáltantárgyak óraszámát a középiskolákban. A felsőoktatásban pedig több agrárszakember kell, a kivándorlás ellenére az orvosutánpótlás miatt nem aggódnak, mert annyian kezdtek, ahányan nyugdíjba mennek. De a közgazdászok tényleg elmennek az országból.

Pedig a terv az, hogy növeljék a számukat. Ha Orbánon múlna, nálunk is szerszámot kapnának a fiatalok diploma helyett, de a románnál nálunk azért jobb a helyzet.

Pete Péter szerint megszünhet az elemző közgazdaságtan hazai oktatása. A gimnazisták külföldre vágynak, pedig szükség lenne itthon gondolkodó közgazdászokra a demagógia, és az ideologikus, tudománytalan unortodoxia-vudu ellen.

Konok Péter szúrta ki, hogy az Adamik házaspár 2004-es retorika tankönyve tartalmazza Orbán Viktor beszédét. Amerikában bevett gyakorlat, hogy kortárs politikusok szövegeit elemzik diákok, de a poszt alatt összevesztek a kommentelők, hogy ez helyes-e így. Önnek mi a véleménye?

Tucatjával végeznek most az első juhászkurzusok diákjai egyetemeinken.

Ahogy a felsőoktatásért felelős államtitkár mondta: „ott vannak például az ingyenes nyelvtanulást biztosító weboldalak vagy az applikációk”.

Hosszú évek után először nem az ELTE nyert,

Alig néhány évtizede nyitották meg a magyar nők előtt az egyetemek kapuit. Kitiltások és numerus clausus. Ezért tart itt ez az ország.

Se a pécsi, se a szegedi tudományegyetemek élére. A színművészetiére se. De Pszáf Károly megkapta a Semmelweis Egyetemet

Hiába a kitűzött cél, a magyar egyetemek nem előretörtek, hanem visszaestek a globális rangsorban. Mondjuk ezen ne csodálkozzanak. A kormány évről évre kevesebbet ad felsőoktatásra és az oktatók reálkeresete is csak csökkent. Pedig a TOP 200-ba kerüléshez leginkább pénzre volna szükség.