Július 1-jén lépett életbe a Honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet. A módosítások egy része érthető, de közben nem árt tudni, hogy hiába a tényleg jó minőségű új fegyverek, a Honvédség továbbra is számos belső, mentális és szakmai problémával küzd. Belsős helyzetértékelés a Magyar Honvédségről, 1. rész.

Vargha Tamás szerint egy gyorsan és hatékonyan irányított haderővel lehet garantálni a haza biztonságát.

A háborút hogyan máshogyan is lehetne megállítani, mint hadsereggel, nem?

Az eredmény borítékolható volt, Mahamat Idriss Déby Itno győzött a tisztességesnek nehezen mondható választásokon. Közelebb kerülhettünk ahhoz, hogy a Honvédség tényleg missziót indítson Csádban.

A három módosító a köztársasági elnök kegyelmezési jogkörével, a Magyar Honvédséggel és a közös uniós hitelfelvétellel foglalkozik.

Szinte minden olyan NATO tagállam, ahol kötelező sorozás van, a Szövetség keleti határán fekszik. Nálunk a tartalékosok számát igyekeznek növelni, és a haza védelméből már a közigazgatás is kiveszi a részét.

Eddig egy törvény védte a katonák jogait, és a rendeleteket kétharmados többséggel kellett a parlamentben megszavazni.

Panyi Szabolcs információi szerint a testület az amerikai elnöki Nemzetbiztonsági Tanács magyar megfelelője lehet, ahol a miniszterelnök nemrég még csádi oszlopok mögött bujkáló fia egy külpolitikával és kényes diplomáciai ügyekkel foglalkozó osztály létrehozásán dolgozik.

Három hétig tesztelik.

De nemcsak adományért, hanem „más hazafias cselekedetért” is járna a játékkatonai rendfokozat.

Egy csütörtök esti kormányrendelet kiterjesztette a vezérkari főnök hatáskörét.

A cseh licensz alapján gyártott pisztolyokkal és karabélyokkal már az is megtörtént, hogy használat közben szétestek. A projektet hadiipari mérföldkőnek szánták, klasszikus kudarctörténet lett belőle.

Bár jóval több a kérdőjel a Honvédség első önálló művelete körül, mint ahány oszlop mögé Orbán Gáspár megpróbált elbújni, úgy tűnik, ez sem akadálya annak, hogy áprilistól tényleg magyar katonák szolgáljanak Csádban. Közben a magyar-csádi kapcsolatok elkezdtek megtelni minimális tartalommal, de a csádi kaland valódi okait valószínűleg máshol kell keresni.

Nagy Márton vetett szemet a területére.

Nemcsak akkumulátorok és autók, hanem harcjárművek, fegyverek, lőszerek összeszerelő országává is válhat Magyarország. Bármerre nézünk, felbukkan a német Rheinmetall neve, viszont ahhoz, hogy a fejlesztéseknek értelme legyen, exportpiacokat is kell találni.