2026. február 28-án az Amerikai Egyesült Államok és Izrael váratlan, közös támadást indított Irán ellen. A világ szeme az olaj és gáz árára tapad, miközben a magyar kormány igyekszik menteni a menthetőt. Elhúzódhat-e a krízis, milyen globális hatásai lehetnek ennek, és hogyan hathat a magyar gazdaságra?
Orbán szerint marhaságot beszélt az az embere, aki hétről hétre kiáll, hogy elmagyarázza, „mit miért tesz a kormány”.
„Ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk” – mondta a miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcs után.
Szerinte ezzel 140 millió hordó olaj kerülhetne a piacokra, ami segítene alacsonyan tartani az árakat a következő 10-14 napban.
Magyar Péter egyből rárepült a miniszter szavaira, ami nem csoda: Márki-Zay Péter négy éve egy hasonló kijelentés miatt elképesztő háborúpártizást kapott a nyakába.
A béke elnöke nem számolt a logikus iráni válasszal, most a világ többi országától követeli, hogy oldják meg a szoros lezárása miatti globális válságot.
A hiány és a piaci pánik gyorsan felhajthatja az árakat. A blokád az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyét is megtépázhatja egy elemzés szerint. Putyin már csak egy kávét kér.
Egy éjszaka a Közel-keleten.
De Trump nagyon várja a találkozót a kínai elnökkel.
Évtizedeken át úgy tűnt, ők lehetnek a békés és biztonságos, csillogó oázis a közel-keleti káoszban. Úgy volt, hogy mindehhez a békét és biztonságot az amerikaiak garantálják. Mindez szertefoszlott, amint Dubajban becsapódott az első iráni drón, és nem biztos, hogy vissza lehet szerezni.
Boris Pistorius nem érti, miben lehetne egy-két európai hadihajó segítségére a nagy amerikai flottának a Hormuzi-szorosban.
Az irániak az üzemanyagtartályokat célozzák.
Az európai uniós külügyminiszterek hétfőn tárgyalnak az Észak-atlanti Szövetséget fenyegető amerikai elnök követeléseiről.
Pocsék jövő vár az Észak-atlanti Szövetségre, ha nem segít a Hormuzi-szoros felszabadításában.
Egymás után pattintják le az amerikai békeelnököt a szövetségesei.