A jegybankelnök egy eseményen élesen kritizálta a kormány 2021 óta követett gazdaságpolitkáját és a gazdaságfejlesztési minisztert.

A paradicsom 21, a paprika 17, a vöröshagyma 13 százalékkal került többe januárban, mint egy éve, illetve kétharmadával többe, mint tavalyelőtt.

A Raiffeisen elemzője szerint vannak olyan, nekünk káros üzleti döntések, amik „azért születnek, mert Magyarországnak ez a hozzáállása az EU-hoz”. Török Zoltán szerint a mostaninál sokkal olcsóbb eurót el kell felejtenünk, az infláció pedig lelassult ugyan, de a 40-60 százalékkal megnőtt árak velünk maradtak.

A valóságban 4-6 százalékos áremelkedés volt januárban a benzinkutakon.

A nemzetgazdasági miniszter szerint „már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából”, és szerinte „egyre többet ér a családok jövedelme”.

Pedig tavaly rekordnyereséget értek el a hazai bankok.

A megnövekedett kockázatok miatt döntött az MNB arról, hogy csak 10 százalékig viszik le az alapkamatot. Többen nagyobbat vágtak volna a kamaton.

De a fizetésünk csak a 40 százaléka az átlagnak.

Az áremelés a decemberi éves infláció háromszorosa, a legnagyobb drágulás az állami-NER kézben lévő Vodafone-nál jön.

Pesszimista polgárok, vártnál jobban teljesítő EU.

Az inflációellenes harc Igazi bajnokai tejben és olajban sütik ki a lisztet, majd kidobják az egészet a kukába (saját, 110-120 literes).

A tavaly 17,6 százalékos magyarországi infláció 1997 óta nem látott szintet jelent. Volt két év, amikor még csökkentek is az árak.

2023-ban az előző évhez képest legjobban az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal.

Emelést kaptak. Hogy a teljesítményük mennyivel nőtt, nem derült ki.

Vlagyimir Putyin a múlt héten bocsánatot kért egy nyugdíjastól, aki egy kérdezős tévéműsorban a tojás és a csirke magas árára panaszkodott az orosz diktátornak.