Amiért bírálták az iráni hadműveletet.

Az iráni szövetség elnöke a terrorista Forradalmi Gárda egykori tagja.

Az iráni háborúval az USA nemcsak a világgazdaságra mért súlyos csapást, magát is rosszabb stratégiai, politikai és gazdasági helyzetbe lavírozta, mint amilyenben volt. Irán a propagandaháborúban is nyerésre áll, az amerikaiak csak rossz és még rosszabb opciók közül választhatnak.

Szerinte Irán jól tenné, ha aláírna egy megállapodást, ami kizárja, hogy az országnak nukleáris fegyvere legyen.

A blokád folytatása továbbra is magasan tartja az olaj és ezáltal az üzemanyagok árát.

Az Alekszej Mordasovhoz köthető, több mint 500 millió dollár értékű jacht azon kevés hajó egyike volt, ami a konfliktus kezdete óta átkelt a szoroson.

Az iráni háború miatt fellépő kerozinhiány mindenkit érinteni fog, Európát különösen. A globális energiaárak most a geopolitikai tényezők miatt változnak, de minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tényleges hiány is bekövetkezik. Interjú Petras Katinasszal, a RUSI energiapolitikai kutatójával.

Az amerikaik szerint Iránnak kell egy jó ajánlatot tennie, és lezárnia az amerikaik által indított háborút.

A csere lehetőségét Trump egyik embere vetette fel.

Eredetileg vasárnap járt volna le a múlt héten megkötött tűzszünet. A tárgyalások után az amerikai elnök azt mondta, „komoly esély” van arra, hogy még idén békemegállapodás születik.

Közben Irán szerdán közleményt adott ki, amiben jelezte, részt kíván venni az amerikai-mexikói-kanadai közös rendezésű tornán.

Irán szerint az esemény fegyveres kalóztámadás volt az amerikai haditengerészet részéről.

Az amerikai elnök ismét hidak lerombolásával fenyegetett, megidézve Alice Coopert is.

A szoros egy napig sem volt nyitva a kereskedelmi hajók előtt.

Egyúttal szokatlanul kemény hangnemben megtiltotta Izraelnek is, hogy Libanont bombázza.