Izland ma élő lakosságának a fele szemtanúja lesz annak, ahogy 2050-re a 700 ezer éves gleccser elolvad.
Izland ma élő lakosságának a fele szemtanúja lesz annak, ahogy 2050-re a 700 ezer éves gleccser elolvad.
A köztársasági elnök nem félt kijelenteni, hogy „a magyar a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja.” A Párbeszéd szerint a klímavészhelyzetet hivatalosan is ki kellene hirdetni.
Dávid-Barrett Tamás, az Oxfordi egyetem viselkedéskutatója most erre figyelmeztet. Bár akkoriban senki nem hitt neki, a 2008-as válságot is megjósolta. Miért akar többet, akinek egyébként is sok van, és miért hiszik emberek, hogy a zaklatás tánc? A Kiment, bejött podcast első adása
Az idei nyár volt a valaha mért legforróbb a Föld északi féltekéjén.
A pollenek és más allergének, valamint az erdőtüzek, a porviharok és a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közlekedés növekedése mind rontják a betegek állapotát és új megbetegedéseket is okozhatnak.
Az eddigi legmelegebb hónapban kb. 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1800-as évek végén véget ért iparosodás előtti korszakban.
Floridában annyira meleg a tengervíz, hogy tömegesen pusztulnak a korallok. A természetvédők szerint nincs más megoldás, ki kell menteni ezeket a virágállatokat. Pedig el sem lehet képzelni, hogy a korallok nélkül mi lesz az élővilággal és a parton élő emberekkel.
Összesen 1470 erdőtűz söpört végig az országon múlt hónapban, nagyjából 222 ezer autó egy éves átlagos kibocsátásával egyenlő mennyiségű szén-dioxidot a légkörbe bocsátva.
Az elmúlt években a globális felmelegedés hatására visszahúzódó gleccserek alól sorban kerülnek elő az elmúlt évtizedek tragédiáinak nyomai.
António Guterres felszólította a politikusokat, hogy ne várjanak tovább, tegyék meg a szükséges lépéseket.
Megdőlt a globális átlaghőmérséklet eddig rekordja, de az óceánok globális átlaghőmérséklete is rekordokat döntött, júliusban pedig rekordalacsony volt az Antarktiszon a jéggel borított terület.
Az erdőtüzek nyarát éljük.
Akadályozták a forgalmat a malmői kikötőben.
James Hansen szerint a világ olyan túlfűtött éghajlat felé mozdul el éppen, amilyenre az elmúlt 1 millió évben nem volt példa.
Nemcsak arra kell felkészülnünk lelkileg, hogy mocskosul meleg lesz, de arra is, hogy mennyire messzemenő következményei lesznek az egészségügyre, az élelmezésbiztonságra, a vízgazdálkodásra és a környezetünkre nézve, és mennyi pénzbe kerül majd ez.