A két atomhatalom békésebb hangnemre vált, a nyugalom azonban távolinak tűnik a határvidéken.

Hamut szórunk a fejünkre, megszaggatjuk ruháinkat, és elismerjük, mi sem értünk jobban ehhez a gyönyörű játékhoz, mint Bognár György és Puhl Sándor szerelemgyereke.

Utánajártunk, hogyan jutott történelme mélypontjára a Charlton Athletic, kik a felelősek és hogy mi várható a közeljövőben.

Megcsúszott a Power Ranking ismét, mint szabadelvű tinilány havi baja a diszkószezon közepén. Az élmezőnyben - az Arsenal mélyrepülését leszámítva - a helyzet változatlan, de a kiesés elleni harc alaposan felbolydult Don Claudio távozásával.

Megkésve bár, de újra jelentkezünk szokásos havi Power Rankingünkkel, amelyben a Chelsea első helyét senki és semmi nem veszélyezteti, a hátsó taktusokban azonban komoly mozgolódás volt tapasztalható.

Olyan gyorsan eltelt a január, hogy a sok preview, magazinos posztok meg Power Rankingek között nem jutott idő felpillantani billentyűzet meg a tévé mellől, és ránézni, ki és hova is került az átigazolási időszakban. Persze aki figyelemmel követte a Twitter-csatornánkat, az biztos nem lepődött meg azon, hogy van Aanholt a hétvégén már nem a vendégöltözőbe sétált be a Palace-Sunderlanden, vagy hogy az Inter védője, Ranocchia ezentúl Michael Dawsonnal fut versenyt a Hull City edzésein. Itt volt az idő hát, hogy levegyük újra a swag-oroszlánt a polcról, és megnézzük, melyik csapat hogyan erősített. Tovább után monstre-poszt az összes érkezővel és távozóval - valamint a szokásos értékelésekkel.

Gyorsan elröppent az ünnepi futballáradat, már hat fordulót játszottak le a legutóbbi Power Ranking óta, úgyhogy itt az ideje újra rápillantani a hullámvasútra. Az ünnepek nagy nyertese a Chelsea-Manchester United-Tottenham trió, akik mind-mind tökéletesen hozták le a elmúlt hónapot.

Itt az ideje visszatérni a négy héttel ezelőtt belengetett Power Rankinghez. Az élen nagy meglepetéssel nem fogunk tudni szolgálni, de a mezőnyben feltűnik egy-két szupernova ismét, hogy aztán december végére nagy valószínűséggel mindenki a helyére kerüljön.

Lassan, de biztosan haladunk a december felé, ami rendszerint a számadások hónapja. Én is ennek a gondolatmenetnek a jegyében csaptam fel a minap a Google Analytics-et, amit arra használunk a blog esetében, hogy lássuk, mennyien is olvastok minket nap mint nap. Száraz számokkal nem untatnálak titeket, viszont ez a kis kütyü azt is megmutatja, hogy milyen mágikus szavak segítségével találtak páran az oldalunkra. Ezekből szeretnék most nektek bemutatni egy kisszínes, offtopik válogatást, tovább után.

Itt az ideje, hogy a preview mellé egy másik, amolyan review-pótlék rovattal is jelentkezzünk, megtörvén a sok magazinos cikket. Jönnek a részletek, melyekből azt is megtudhatod, mi alapján került az aktuális lista csupán negyedik helyére a Manchester City.

A múlt heti módszer alapján a 16. forduló értékelésére ismét "felosztottuk" magunk között a forduló meccseit. Meglepetésben ezúttal sem volt hiány, minden napra jutott olyan eredmény, amire felkaptuk a fejünket. Szombaton a Manchester United, vasárnap a Tottenham, hétfőn pedig a Chelsea kapitulált. Utóbbiból következik, hogy a Leicester City pedig továbbra is szenzációsan teljesít.

A kétezres évek elején a Leeds United Anglia egyik kirakatcsapata volt. Pár évvel később aztán mindenkinek lefagyott a mosoly az arcáról a klub háza táján…

Péntek délután összeültünk egy haveri sörözésre hárman, és ha már ott voltunk, fel is vettük a Közös Albion következő adását. Érintettük az összes topikot, ami egy angolfutball-fant a napokban hetekben a leginkább foglalkoztathatott, éppen ezért tovább után a terítéken a Pogba-transzfer, Wenger igazolásai, Guardiola és Hart kapcsolata, valamint a tévés közvetítések.

Nyolc éve sincs, hogy a Bolton a nagy fiúkkal törölte fel a padlót a Premier League-ben és Európában egyaránt. Ma – kilenc fordulóval a Championship vége előtt – 11 pontra vannak a bennmaradást jelentő 21. helytől, és a szurkolók már arra készülnek, hogy jövőre a League One meccseit kell látogatniuk a Macron Stadiumban. De hogy kerültek az álomvilágból a rémálmok világába? Tovább után az angol FourFourTwo cikke nyomán erre keressük ma a választ.

Először arra gondoltam, hogy az egyik poszt alatt eltűnő nagycsapatokról írást/írásokat „követelő” kommentek alapján fogom magam, és írok egy hosszabb lélegzetvételű cikket, melyben feldolgozom a Leeds United, a Nottingham Forest és egy-két másik nagyobb csapat vesszőfutását. Úgy éreztem, szentelnem kell egy rövid keretes írást is ezen belül a Blackpoolnak, akik a 2010-2011-es szezont a Premier League-ben töltötték Ian Holloway vezetésével és sokunk szívébe belopták magukat. Viszont miután felvettem a kapcsolatot a hazai Blackpool-blog szerzőjével, arra jutottam, hogy ez a csapat bizony külön posztot érdemel.