A járvány hatásai, a szárazság és a megnövekedett igények együttesen jelentős élelmiszerár-inflációhoz vezethetnek.

Az Európai Bizottság is felismerte, hogy az agrártámogatások nagyon aránytalanul oszlanak el kicsi és nagy gazdálkodók között, és a környezet szennyezésére ösztönöznek. Brüsszelben három napig tárgyaltak, hogy ezen hogyan lehetne javítani, de a megoldási javaslat senkit sem győzött meg.

Indiában november óta tüntetnek a gazdák az új mezőgazdasági törvények ellen. A vidéki indiai nők 85 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, és közülük egyre többen kezdték el hallatni a hangjukat. Főleg, miután a kormány azt üzente a nőknek, hogy menjenek haza.

2001 és 2015 között hét árucikk miatt két németországnyi erdő tűnt el a bolygóról.

A gazdák továbbra is a szeptemberben elfogadott mezőgazdasági törvények ellen tiltakoznak. Egy ember meghalt.

A kérelmezőnek részletesen meg kell indokolnia, miért halaszthatatlan az adott mezőgazdasági munka.

Szeretnék, ha a kormány katasztrófa sújtotta térséggé nyilvánítaná a pusztító szárazsággal küzdő megyét.

A kiesést csak részben kompenzálták a szokásosnál magasabb árak.

A miniszterelnök felszólította a minisztereit, hogy írjanak saját tevékenységükről elfogulatlan könyveket. Csak bízni lehet abban, hogy a kormánytagokkal együtt az első sorban ülő Mészáros Lőrinc is kedvet kap ehhez.

Alig kezdődtek meg az esőzések, már majdnem annyi az áldozat, mint tavaly ilyenkor.

Nemcsak az emberek, hanem a kutyák munkáját is elveszik.

A járvány megmutatta, hogy mennyire rá van szorulva a nyugat-európai országok élelmiszerpiaca a kelet-európai olcsó munkaerőre.

Nem jönnek a szomszédos országokból a vendégmunkások, nem lesz aki leszedje a zöldséget és gyümölcsöt.

Az ország túlnyomó részén már a múlt héten a kritikus 40 százalék alá csökkent a felső 20 centiméteres talajréteg nedvességtartalma.