Bodó Sándor szerint "nekünk nincs olyan lehetőségünk, hogy (...) európai szintű vagy világnyelv legyünk."

Egyetértenek a változtatással, de 2020-at túl korai időpontnak tartják a magyar nyelvtanítás hatékonyságát ismerve.

Emellett bevezetik a nyelvtanulási diákhitelt is.

A hallgatók 22 százaléka még mindig amiatt nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája.

Akár 300 ezer forinttal is támogathatják, hogy az egyetemisták megszerezhessék a diplomához minimálisan szükséges középfokú nyelvvizsgát.

A bőröndbe rejtve talált iratok között volt oklevél, nyelvvizsga és érettségi bizonyítvány is.

Hiába nagyobb évről évre a szám, a kormány csak ősszel kezdi kutatni, hogy miért nem jutnak nyelvtudáshoz a fiatalok.

A térítéshez meg kell szerezni a szóbeli és írásbeli vizsgát is.

Két éve lett volna rá, hogy szerezzen egy középfokú nyelvvizsgát. Nem sikerült. Közben pedig eltüntették a nevét az Országos Doktori Tanács honlapjáról is.

Magyarországon a nyelvtanítás sok helyen még mindig egyet jelent azzal, hogy bemagoltatják a szavak magyar jelentését, a gyerek meg visszamondja. Ez az egyik legfőbb oka, hogy hiába fordítunk európai szinten is sokat a nyelvoktatásra, mégsincs látszatja.

Olvasónk a kecskeméti ókollégiumban szúrta ki Apukámat, körömrágcsálva várjuk a végeredményt.

A részletek még nincsenek kidolgozva, de Balog Zoltán bejelentette.

Az előbbi azért, mert 2020-tól csak nyelvvizsgával lehet a felsőoktatásba menni, de hogy az utóbbi miért, az rejtély.

Budapest mellett Borsod megyében szálltak a legtöbben harcba diplomájukért.

Csak lecsúsztatták őket a közlekedésrendészeti osztályra.