Hazai versenyekkel kárpótolhatják magukat, amik "kulturális szempontból fontosabbak számunkra, mint az olimpia”.
Az ősz alkalmából visszatérő pótkasztműsorunk lerántja a leplet a dél-tiroli ősemberek piszkos titkairól. Viszont nem alakul ki konszenzus a sörröneszansz további lehetséges hovatovábbjával kapcsolatosan.
Az atlétikai világbajnokság után újra téma lett, hogy Budapest megpályázhatja a 2036-os olimpiát. A sikerhez azonban le kellene győzni nagyon erős riválisokat, komoly és drága infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség, nem beszélve a társadalmi konszenzus megteremtéséről.
A főpolgármester szerint a főváros támogatása nélkül nem lett volna atlétikai vb Budapesten, Szőllösi György szerint azonban Karácsony „csak a babérok learatásánál bukkant föl”, de mindegy is, mert most már jöhet az „áhított budapesti olimpia”.
Az is kiderült a köszöntőjéből, hogy a magyarok az atlétikai világbajnokságot a békének ajánlották fel.
Elsősorban biztonsági szempontok miatt.
A 200 méter pillangó olimpiai bajnoka és világcsúcstartója egy podcastben beszélt mély hullámvölgyéről, ami miatt kihagyta a világbajnokságot.
A csapat a győzelemmel kvótát szerzett a 2024-es párizsi olimpiára.
A magyar külügyminiszter szerint „az olimpiának nem a politikáról, hanem a sportról és a sportolókról kell szólnia”.
Ha ők indulnának, Ukrajna nem, ez pedig nem igazságos.
1968-ban állította be az akkori világrekordot.
Akár tízszer annyi, mint a tokiói olimpiát, és már azt is nyolcszor annyi érte, mint a rióit.
Hiába ellenezte az ukrán sportminiszter a javaslatot.
Az ukránok válaszként, több európai országgal oldalukon, bojkottal fenyegetnek.
Az ex-kutyaszakíró szakmai öngyilkossága. Harcsapárti kirohanások. Oroszok az olimpián. Antiszemita betlehemezés. Vasárnap még csak az előfizetők hallják, keddtől mindenki.