Egy brit egyetem kutatói azt vizsgálták, van-e ideológiai elköteleződése a mesterséges intelligenciának. Van.

Hollandia egyik európai parlamenti képviselőjéről azt állította, hogy terrorista, egy jogászt szexuális zaklatással vádolt, bizonyítékként egy nem létező újság cikkére hivatkozott.

„Hihetetlen lehetőség, de sok mindennel kell megbirkóznunk”.

Újabb nyílt levélben aggódnak ismert tudósok a legújabb technológiák miatt, most már olyanok is, akik a leginkább élen járnak a fejlesztésben.

A történelem a szerverekben zajlik.

Sam Altman azt mondta az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága előtt, hogy támogatja a technológia védőkorlátait a károk minimalizálása érdekében.

Fejvesztve rohannak a ChatGPT-vel nagyot dobbantó Microsoft után.

A világ egyik legnagyobb techcége védekező, egyesek szerint „háborús” üzemmódba kapcsolt.

Tisztázták az adatvédelemre és az életkorra vonatkozó aggályokat.

Körbeért a mesterséges intelligencia az afrikai országban, ahol az OpenAI korábban óránként kevesebb mint 1,5 dollárt fizetett a munkásoknak, hogy tegyék kevésbé mérgezővé a chatbotot.

Pletykák, szervezkedések, kampányolás. Nyüzsgő kisváros lett a 25, ChatGPT alapú karakter beköltözése után. A végét ennek elképzelni sem tudjuk, de elsőnek a játékipar csaphat majd le rá.

Felsült a Google-féle mesterséges intelligencia, a Bard, ami a ChatGPT-vel venné fel a versenyt.

A Microsoft történetének egyik legjobb befektetése lehetett, amikor beszálltak a ChatGPT-t fejlesztő cégbe. Új erőre kaphat a Bing, teljesen átalakulhat az, ahogy az interneten keresünk. De ehhez jóval megbízhatóbb algoritmusok kellenek.

Kikerült az internetre az eddigi legokosabb chatbot. A mesterségesintelligencia-alapú chatGPT simán ír angolul akár verset is, de azért sok hibája van. Magyarul még nem ilyen okos. De mire jó ez, és kinek veszi el a munkáját? Megkérdeztük őt is.

Áprilisban két jelentős AI-bejelentés is történt: a Google algoritmusa meg tud küzdeni a viccekkel, az OpenAI fejlesztése pedig szövegből alkot valószerűtlenül jó képeket.