Szilágyi Ákos az utolsó politikus költő a posztpolitikus, poszttrúsz, posztdemokratikus világban. Hihetetlen, de mintha ő írná Orbán kottáját. Paródiái bármikor valósággá válhatnak. Illetve... talán a valóság maga paródia. Vagy fordítva.

A Raya és az utolsó sárkány, de még a köztévé déli híradója is népszerűbb volt.

Rajongói kézikönyv a nép egyszerű gyermekéhez, a jó tollú influenszerhez. Miklya Luzsányi Mónika a mesematinéban.

És ahogyan Petőfi megírta az Úti jegyzeteket, ő is könyvet ír belőle.

A Hősök terén olyanok is magyar zászlót lengettek, akik korábban nem tették volna ezt politikai rendezvényen.

A Munkásőrség Emléktársaság a 112 éve született Kádár János sírjánál emlékezett meg az egykori nemzetvezetőről. „Orbán Viktor ígérget, az Úristennel beszélget.”

Lectori salutem! Köszöntjük a költészet napját.

Hanem az, amikor elkezdődik a Partizán élő adása.

Magyar Péter sokaknak új reményt jelent, de voltak olyanok is, akik úgy érzik, már az ördöggel is szövetkeznének, hogy leváltsák Orbán Viktort. Úgy tűnik a közös pont az elvesztett hit az állami intézményekben.

A fikcióval önmagában nincs baj, azzal már igen, ha nem értik, miről szólt a reformkor és 1848/49. Miért Petőfi lett a legunalmasabb figura, hogy hamisítják meg március 15-ét, miben más ez, mint Rákosi kurzusfilmje? Interjú Katona Csaba történésszel és Vaderna Gábor irodalomtörténésszel a Petőfi-kultuszról, valóságról, fikcióról és Rákay 6 milliárdos mozijáról.

A Petőfi-film 2024 eddigi második legnagyobb bevételét hozta itthon, csak a Dűne 2 előzte meg az első hétvégén.

Megrázó és könnyfakasztó visszajelzések.

A baráti kritika szerint Rákosiék és Orbánék szuperprodukciójában is egy dolgot csesztek csak el: Petőfit magát.

Semmi köze a történelmi valósághoz a valaha volt legdrágább Fidesz-filmnek, a Rákay Philip-féle, a 48-as forradalomról szóló Most vagy sohának. Sőt direkte meg is hamisítja azt. De ettől még, vagyis pont emiatt baromi jól el lehet rajta szórakozni.

Hiszen ők is hazafias kötelességből forgatták le.