Múlt héten egy felújítás után derült ki, hogy a restaurátor – ki tudja, miért – az olasz miniszterelnök arcát festette egy római bazilika freskóján egy angyalra.
Ha tehetné, több százezer részre osztaná szét.
A kormány cigányügyben ezekben a napokban nem tud hibázni.
1985. december 27-én palesztin terroristák két európai reptéren gránátokat dobtak az izraeli és amerikai járatokra várakozók közé, majd tüzet nyitottak rájuk. Sokan meghaltak és megsebesültek, köztük izraeli miniturnéra induló magyar művészek is. Három terroristát elfogtak, egyikük a szabadulása után nyilatkozott a sajtónak, hogy mennyire megbánt mindent.
A jegyrendszer bevezetése a Trevi-kútnál évi hat és fél millió euró (több mint 2,5 milliárd forint) bevételt jelenthet a városnak.
A romák többsége Európa-szerte nehezen fér hozzá a munkahelyekhez és a megfelelő lakhatáshoz. Ennek ellenére az integrációjukat elősegítő több tízmilliárd euró átláthatatlan és mérhető hatások nélküli projektekben tűnik el. Az uniós támogatások egy része a magyar, bolgár, cseh és olasz roma közösségek kirekesztésére és démonizálására fordítódik.
A „Šutar-törvény” a 48 éves családapáról kapta a nevét, aki egy roma férfival való összetűzésben halt meg. Az országos felháborodás miatt villámgyorsan fogadták el a törvényt, de a jogvédők szerint romaellenes és sérti a jogállamiságot.
Órákig tartott, mire sikerült kimenteni a férfit. Egy másik munkás súlyos fejsérüléseket szenvedett.
Egy másik munkás pedig a romok alá szorult.
„Van, amikor numerálni kell, van, amikor meg ponderálni” – mondta a miniszterelnök a köztévének Rómában.
De a szervezők megerősítették, hogy a tiltás ellenére is megpróbálnak összegyűlni.
Évek óta harcolnak azért, hogy minden érintett nézzen szembe a klímaváltozás valóságával, és a legnépszerűbb látványosságok kora reggel és késő este is legyenek nyitva.