Az egyszerű emberi sejttenyészetekből bonyolult 3D-s szövetstruktúrákat létrehozó technlógia forradalmasíthatja az orvostudományt. De mi a morális státusza egy lombikban létrehozott "mini agynak"?

A DNS bizonyíthatóan minimum félmillió éven keresztül képes komplex információt tárolni. Nem véletlen, hogy sokan egyre inkább a jövő megbízható adathordozóját látják benne. Egy kilónyi DNS-ben eltárolható az emberiség teljes adatszükséglete.

A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogy a többsejtű lét szükségszerű velejárója-e a rák, hogyan rekonstruálható régészeti módszerekkel egy bronzkori hamvasztás, végül pedig Trianon előérzetéről és a 19. századi pesszimista magyar külpolitikai gondolkodásról hallhattok majd.

Ufók? Üstökösök? Dyson-gömb? Mi a fene történik a KIC 8462852-vel?

Reális-e azzal számolni, hogy minden ismert szénhidrogénkészletünk elégethető? És ha nem, akkor mit jelent az a nagy olajcégek tőzsdei értékére nézve? Erről beszél majd Anthony Hobley, aki a Budapest Science Meetup új, angol nyelvű spin-off sorozatának első vendége lesz.

A három változatos témájú előadásban szó lesz arról, hogyan kerülhet az RNS-bázis uracil a DNS-be, mik a Szaturnusz körüli küldetésének végéhez közeledő Cassini-űrszonda legfontosabb tudományos eredményei és végül a magyar nyelv finnugor rokonságáról és ennek kutatási perspektíváiról hallunk majd.

Tényleg Vereckén keresztül jöttünk a Kárpát-medencébe? Hol volt Etelköz? Oda honnan érkeztek a magyarok? És hogyan keveredhettek a már itt élő népességgel?

A három előadásban DNS-hibajavításról, matematikai topológiák alkalmazásáról és Arany János tudományszervező munkásságáról lesz szó.

Magyar csillagászok szerint várjunk még.