A szakszervezetek augusztus óta több levelet, hivatalos tárgyalásokra szóló kezdeményezést küldtek, és sajtótájékoztatót tartottak, hogy a munkáltató kormány „tartsa be a vonatkozó dokumentumok egyeztetésről szóló előírásait” a leépítések ügyében.
A MASZSZ szerint az állam rossz gazdának bizonyul, mert a versenyszférában nettó 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal emelkedhetnek a jövedelmek jövőre.
Őket a rendőrök lekapcsolták, de a közszféra leépítése ellen tiltakozók bejutottak a pártházba, kikapcsolták az áramot, lezárták a vizet, aztán távoztak.
Komoly tesztje jön Emmanuel Macron munkaügyi liberalizációs reformcsomagjának. 1995 óta az összes francia kormány elbukott, amikor kezdeni akartak valamit az állami vasúttársasággal.
A nagyobb szakszervezet elfogadta a 8 százalékos emelést, a kisebbik nem.
Egyre több elemző beszélt arról, hogy a munkások már nem csak béremelést, hanem egészségesebb munka-élet egyensúlyt akarnak. Most ebbe az irányba is történt egy lépés.
Az akciót kezdeményező írekhez az olaszok és a németek is csatlakoznak.
Nem jött össze elég aláírás.
A KDNP kanyarban sincs a görög szakszervezetisekhez képest.
A szakszervezetek béremelést akarnak.
Keveslik a kormány által beígért béremelés mértékét, és Balog Zoltán kiszólása sem hűtötte le a kedélyeket.
Hatan megsérültek a május 1-i felvonulás után, amikor egy 150 fős szélsőbaloldali gárda támadásba lendült.
Az iroda faliórájára is több százezret költött a szakszervezeti vezető.
Novemberben még sztrájkoltak a követeléseikért.
Sőt a kecskeméti Mercedes-gyárban is kevésnek találják a fizetést.