Ilan Sor, a világ egyik legnagyobb szerencselovagja kriptovalutákkal bizniszel. Mi köze egy szökésben lévő moldovai oligarchának, egy felszámolás alatt álló budapesti cégnek és egy kirgizisztáni kriptovalutának ahhoz, hogy Moszkva a Nyugattól független pénzügyi rendszert épít?

Új világfelosztási kísérlet zajlik Európában, de az EU nincs ott az asztalnál. Orbán vétófenyegetését is erőből nyomhatják le, hogy kijátsszák a talán utolsó lapjukat. És most már a begyasztott orosz vagyon miatt a belgákat is nyíltan fenyegetik.

A Bizottság azt javasolta, hogy rendkívüli jogköröket alkalmazzanak, és határozatlan időre tartsák érvényben a szankciókat az érintett eszközökre. Az intézkedéssel azért sietnének, mert attól tartanak, Trump esetleg egyoldalúan feloldaná az amerikai szankciókat Oroszországgal szemben.

A magyar külügyminiszter nem vesztegeti az időt, Isztambul után rögtön Moszkva felé veszi az irányt.

Orbán Viktor több alkalommal kijelentette, hogy az oroszok már megnyerték a háborút. Valóban legyőzték Ukrajnát, Putyin elérte a céljait? És mi lehetett a moszkvai utazás valódi célja? Rácz András a Helyzet: van!-ban.

A szexuális visszaéléssel vádolt metropolita rendszeres kapcsolatot tartott a magyar kormány vezetőivel, akik a főnökét is leszedették a szankciós listáról. De egykori titkára szerint ennél többről volt szó.

Bulgária és Szerbia felé terjeszkedne a magyar olajvállalat, arab sejkek előzhetnek. A végső döntést Washingtonban és Moszkvában hozzák meg.

A Chevront azonban nem a teljes külföldi portfólió, csak bizonyos eszközök érdekelnék.

A republikánusok már dolgoznak a vonatkozó törvényjavaslaton.

Bulgária is időt kapott, a szerb energiaválságnak azonban továbbra sincs megoldása.

Állítólag már zajlanak az egyeztetések, amelyek a washingtoni tárgyalások után gyorsult fel az oroszok és a magyarok között. Ha a MOL belép, akkor a szerb állammal és a kisrészvényesekkel együtt 55,07 százalékos többséget szerez, a maradék a Gazpromé.