Országosan mintha megállt volna az egyenlőtlenség növekedése, viszont az Észak-Alföld egyre jobban leszakad.
És nem csak azért, mert aki szegény, egészségtelenebbül él. Most tudósom majmokkal bizonyították, milyen nyomasztó a társadalmi ranglétra alján.
Románia, Bulgária és Görögország után Magyarországon a legrosszabb a helyzet.
A Világbank a közelmúltban több kutatásban is foglalkozott Magyarországgal, a gazdaság helyzetével és kézikönyvet is írtak szegény települések polgármestereinek. Ezekről beszélgettünk az intézet kutatójával, Karácsony Sándorral.
Az ENSZ szerint.
Babos tészta, túrós tészta, rántott lé vakaróval, ilyen ételek jutnak a szegények tűzhelyére. Aki közmunkás, annak gyakrabban kerül hús, de az is inkább csak vakaróval. Körbenézett az Abcug Szakácsiban, ki mit tud főzni hó végén.
Az elmaradottabb régiókból költöztetik őket fejlettebb részekre. 2020-ig tízmillió embert emelnének így ki a nyomorból.
Bulgária lakosságát kb. 12 százalékban a török kisebbséghez tartozók teszik ki, de a burkaviselés nem a törökök lakta területen, hanem Pazardzsik cigánytelepein vált nemrégiben elterjedtté.
A londoni Legatum intézet ismét felállította a legnehezebb sorsú országok listáját. Dobogón Afganisztán és Haiti.
Karácsonyi rajzok tíz, Berettyóújfalu környékén szegénységben élő gyermektől. Az abcug.hu anyaga.
Úgy indult, hogy a mikrohitelezés lesz a szegénységgel mindörökre leszámoló hidrogénbomba. De azóta már eltelt pár év és a világon még mindig sok százmilliónyian élnek a létminimum alatt. Valóban ki lehet mászni a szegénységből egy Mars-szelet árából?
A létminimum alatt élők száma meg is feleződhet az új számítási módszertan szerint.
László és négy fős családja fejenként napi 253 forintból kell megoldja a főétkezést. Hogy hogyan lehetséges ez, arról készült egy fotósorozat.
Persze hogy ki a szegény, azt a Világbank mondja meg.
A társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység nagyon fontos ügyek, mikkel kezdeni is kell valamit. De közben fontos látni, hogy mennyit javult a helyzet.