Spéder Zoltán júniusban a kormány ellensége lett. Márciusban a B3 takarék még 1,2 milliárd forint hitelt adott Orbán Viktor barátjának.

Csík Zoltán közvetett tulajdonosként tűnt fel az FHB-takarék-csoport egyik legnagyobb pénzszivattyújában. Egyre több ponton próbálják megtörni Spéder befolyását a takarékintegrációban, egy ilyen pont lehet ez a tulajdonosváltás is.

Sajtóértésülések szerint ezen a közgyűlésen szavaztak volna a Takarékbank részvényesei, hogy még nagyobb tulajdont szerezzenek az FHB-ben.

Demján után a Bankszövetség is beleszállt Spéder Zoltán állami támogatással létrejött bankbirodalmába. A piac érzi, hogy Spéder körül fogy a levegő.

Demján szerint Spéder Zoltán és üzleti köre hatszázezer embert készül kisemmizni.

A 10 ezer főnél kisebb településeken a takarékszövetkezetek vehetik át a posták feladatait, ezer postás állása került veszélybe.

Szerdán tárgyalták volna a törvényt, ami alapján várható volt, hogy a kistelepülési postákat bankfiókokba szervezik ki. Mégse tárgyalják.

Lázár János a parlament elé vitte, hogy a kistelepüléseken a bankfiókok legyenek a posták is. Ezzel a takarékoknak, és így az FHB-nak kedvezhet.

A magyar államnál landolhatott az a rejtélyes kötvény, ami 2012-ben megmentette Spéder Zoltán bankját. Az FHB még a saját részvényeseinek sem hajlandó megnevezni a befektetőt. Nem a legjobb helyre ment az adófizetők pénze.

A bank újabb közleményben jelezte, hogy nincs is más vágya, mint hogy az állam és a miniszterelnök kedvére tegyen.

Lázár János már tavaly megágyazott nekik, hogy beléphessenek a takarékszövetkezeti integrációba, ahol szükség esetén 136 milliárdnyi közpénz segít a rossz helyzetű bankokon. Ráadásul még az integráció rossz oldalát is megúszhatják, ha hajlandóak szembemenni az EU-s joggal. Csányi Sándor viszont már így is ideges.

Ha nem is 1000 milliárdot emeltek ki a takarékszövetkezeti integrációból, de fontos pénzektől esett el a szektor. A TakarékBank azt mondja, így fejleszti a szolgáltatásokat, Demjánék viszont még mindig ki vannak akadva.

Hárman kérdezték az Alkotmánybíróságot eddig, hogy nem volt-e alkotmányellenes a takarékszövetkezetek államosítását kikényszerítő törvény. Az egyik beadványt ma tartalmi vizsgálat nélkül visszadobták.

A kormány úgy döntött, hogy privatizálja a Takarékbankot, ráadásul nemzetközi pályázat útján. Mindezt úgy, hogy még a választások előtt lezáruljon az ügylet. Épp a kampány idejére lett idegenszívű a kormány vagy valami más van a háttérben?

A magánnyugdíjvagyon einstandja, a jövedelmek utólagos adóztatása és most a takarékok államosítása azt mutatja, hogy ez a kormány fenntartja magáak a jogot, hogy eldöntse, meddig enyém az, ami az enyém.