Közben péntekről szombatra virradóra Oroszország közel 600 drónnal támadta Ukrajnát.
Valamiből hiányuk van, de tengeri drónokból és tankelhárító fegyverekből túltermelésük. A profitot visszaforgatnák az orosz invázió elleni küzdelembe.
Nemrég nagy összeget ajánlott fel sérült ukrán és gázai gyerekek támogatására.
„Lengyelország történelme során sokszor hallott üres szavakat és gesztusokat. Ma konkrét vállalásaink vannak” – mondta a lengyel védelmi miniszter.
Csehország 150 fős katonai egységet küld Lengyelországba.
Ennek ellenére az ukrán hadsereg visszaszerezte az ellenőrzést 58 km² terület felett, több települést felszabadított, és meghiúsította Oroszország tervét, hogy áttörést érjen el a kelet-ukrajnai Donyeck megyében – közölte Olekszandr Szirszkij tábornok.
A finn példa újra és újra előkerül az ukrajnai háború kitörése óta. Legutóbb a Trumppal szoros viszonyt ápoló, de Orbánnal ellenséges finn elnök mondta, hogy ők 1944-ben megtalálták a megoldást. Hajlandók lennének az ukránok megfizetni a finlandizáció árát?
Az ukrán elnök határozottan elutasította az orosz elnök korábbi javaslatát.
Ungváron tárgyalt az ukrán elnök és a szlovák miniszterelnök. Utóbbi két nappal korábban még Putyinnal találkozott Pekingben.
A magyar külügyminiszter kivételesen nem érdekli, mit mond Moszkva.
Az orosz elnök háborús fenyegetéssel válaszolt az ukrajnai telepítés javaslatára.
A tettre készek koalíciója véglegesítette az elképzelést, Trumppal is beszéltek közben.
Zelenszkij szerint a garanciák valódi, kézzelfogható támogatást jelentenek Ukrajnának. A részleteket egyelőre titokban tartják.
Az ukrán elnök szerint Putyin a Krímet is azért foglalta el, hogy kiindulópont legyen a dél bekerítéséhez.
Putyin szerint „lehetséges megegyezni elfogadható módon az ukrajnai háború befejezésére”, de ha a tűzszüneti tárgyalások kudarcba fulladnak, „mindent erőszakkal kell megoldani” – közölte az orosz elnök.