• A kilencvenes évek óta híres volt arról a Blikk, hogy jobbra és balra is osztott pofonokat.
• Kurvázásokkal, gyanús ingatlanügyekkel, szeretőkkel, drága autókkal, a legforróbb sztorikkal idegelték a politikusokat.
• A politika ki volt szolgáltatva a bulvárnak, aztán a print sajtó gyors hanyatlása és a Nemzeti Együttműködéssel járó tulajváltás betett a Blikknek is.
• A Fidesz alatt véget ért a harcos, nagyszájú bulvár kora.

A Blikk több mint 15 éve Magyarország legolvasottabb napilapja, és gyakorlatilag alapítása óta, a kilencvenes évek derekától a magyar nyilvánosság meghatározó kiadványa. A 2000-es évek közepére 250 ezer példányig rakétáztak fel, és ugyan már csak napi 81 ezer megy el az újságból, ezzel ma is simán vezetik a napilapok piacát.

A bulvársajtó az elmúlt 25 évben folyamatos mozgásban volt, de a Blikk végig stabilan vezette a mezőnyt. Időközben megszűnt a '90-es években meghatározó Kurír, a Mai Nap, a Színes Mai Lap, hosszútávon csak az 1998-ban indult Story (hetilap), majd a 2002-ben startolt Best tudott megmaradni, de napi eladásban megközelíteni azok sem tudták.

A Blikk ráadásul úgy hajtotta végre ezt a bravúrt, hogy 20 éven keresztül egyszer sem váltott tulajdonost. 1994-ben az egyik legnagyobb európai lapkiadó, a svájci Ringier hozta be Magyarországra a Németországban már sikerre vitt bulvárformátumot, ami rövid bukdácsolás után a piac élére állt. 1997-re ugyan csődközelbe sodródtak, de akkor a tulajdonosok rábukkantak Pallagi Ferencre, aki pályára állította a lapot.

Pallagi, akit blikkes korszaka óta csak „bulvárpápaként” emlegetnek, három év alatt 65 ezerről 100 ezerre tornázta fel a napi eladásokat. Az újítás a nyelv volt: olyan érzelmeket felkorbácsoló szóhasználatot honosított meg, ami korábban szinte ismeretlen volt Magyarországon. Plusz a napilapok közt elsőként rakott címlapra pucér nőt Magyarországon, és a pucér nő megszolgálta a bizalmat: 13 évig húzta az első oldalon, mielőtt az olvasók a belső oldalakra száműzték.

Mindenkivel jóban vagyunk, mindenkibe belerúgunk

1997-től a bulvár aranykora köszöntött Magyarországra. Az első nagy lökés a kereskedelmi tévék indulása volt: a TV2 és az RTL Klub a nyomtatott bulvárral közösen építette fel és passzolgatta egymás közt a percembereket, kéz a kézben tornázva fel a nézettséget és olvasottságot.

Zámbó Jimmy 2001-es halálának habosítása tízezerszámmal dobta meg az olvasótábort: fél éven keresztül nem volt Blikk-címlap Jimmy és tartozékai; összeesküvés elméletei, családtagjai, rajongói, ereklyéi és legendái nélkül.

A következő évben indult a valóság-show őrület is Magyarországon, a Blikk pedig két év alatt 200 ezres magasságba röpítette a napi eladásokat, a Ringier-nél felvásárolták a konkurens Mai Nap-ot, és átvettek a Blikkhez néhány újságírót is. Nem csak annyi történt, hogy megelőzték a Népszabadságot, és a legolvasottabb lap lettek Magyarországon:

a Blikk a kertévékkel közösen néhány év alatt átrajzolta a magyar nyilvánosság képét, a közéleti okoskodás helyett egyre inkább a szórakoztatás került a közönség és a hirdetők fókuszába. 300 ezer példány felett tetőzött a napi rekord, ekkoriban hirdették azzal a lapot, hogy több mint 1 millióan olvassák naponta.

A Pallagi-érát a „mindenkivel jóban vagyunk, mindenkibe belerúgunk” szlogen jellemezte, ami annyit jelentett, hogy a cseszegetés sosem ért el arra a szintre, hogy ne maradjon meg a jó viszony. Idővel a közszereplők és a bulvár által felépített celebek is megértették, hogy igazából mindegy mit írnak róluk, csak valami legyen. A nagyobb olvasottság aztán nagyobb befolyást jelentett, és a 90-es évek végétől a Blikk egyre bátrabban nyúlt politikusokhoz. Már nem akartak feltétlenül mindenkivel jóban lenni, a rúgás maradt.

A Napkeltéből is ismert Pallagi balos figuraként is figyelt arra, hogy az apolitikus bulvárolvasó minden oldalról kapjon büdös sztorikat. A Blikk írt először arról, hogy a Horn-kormány tagjai 7-8 millió forintos karácsonyi bónusszal fordulhattak rá az 1998-as választási kampányra. Nem sokkal később Ferenczi Kriszta a Blikkben kezdett elsőként foglalkozni azzal, hogy a székházügyből befolyt százmilliók az Orbán-Simicska páros környezetében kötöttek ki.

Mai szemmel már-már hihetetlen, milyen vad sztorikba állt bele a Blikk a 2000-es években. A 2002-es választás előtt néhány héttel megírták, hogy Kósa Lajos ellen közszeméremsértés miatt eljárás indult, amiért tettenérték egy prostituálttal. Bár a cikk végtelenül gyenge lábakon állt, olyannyira beleálltak az ügybe, hogy az érintett hajdúhadházi nőt vallomásra is bírták (végül a bíróság polgármesternek adott igazat, és elbukták a rágalmazási pert).

Nem sokkal később Demszky Gáborról írták meg, hogy 100 milliós értékű nyaralót vett és újított fel Horvátországban, 2005-ben pedig simán lehozták azt is, hogy Deutsch Tamásnak házasságon kívüli kapcsolatból, titkárnőjétől született gyereke. Nehezen felejthető epizód volt, amikor Kovács László szeretője címlapon lengette meg az akkor uniós biztosként dolgozó, egykori külügyminiszter Hugo Boss alsógatyáját.

A korszakra jellemző, hogy a Pallagit követő Fejes Gábor főszerkesztő 2006-ban abba bukott bele, hogy elhitte, a sajtó hatalma szinte végtelen Magyarországon. Fejes és lapja címlapon tette fel az egymillió forintos kérdést az ország egyik legnagyobb hatalmú emberéről:

A kiadóvezető akkor cáfolta ezt, de több újságíró is tényként beszélt arról, hogy az OTP állítólag "nagyösszegű hirdetést vonatott vissza a laptól", amiért aztán Fejest kirakták.

Az internet és a közösségi média korszaka előtt a legnagyobb lap befolyása sokkal jelentősebb volt mint ma, az állami hirdetések sem koncentrálódtak úgy, mint a Rogán-minisztérium idején, a politika messze nem gyakorolt akkora befolyást a független lapok felett. A tulajdonosok bátrabban mertek beleállni egy-egy nagyobb politikai botrányba.

Habony Árpád és Kaminski Fanny újraírja a Fidesz kommunikációját

A bulvár politikai felfedezése a 2006-os kampány idejére tehető. Az évtized közepére a kereskedelmi tévék és a bulvár olyan elérésre tett szert, amit a politika nem hagyhatott figyelmen kívül.

Gyurcsány Ferenc 2005 végén például azzal a sztorival próbált helyet szorítani magának a Blikkben, hogy egy éjszakára befogadott magához egy intő miatt otthonról elszökött ceglédi kislányt, évekkel később azzal tematizálta a bulvárt, miután nem volt hajlandó testőreivel kocogni a Margitszigeten. Az akkori főszerkesztő Murányi Marcell szerint Gyurcsányék egy-kétszer be is hívták a Parlamentbe, de ezek inkább bratyizós beszélgetések voltak arról, hogy ne cseszegessék már őket annyit.

A Fidesz a 2002-es vereség után viszont újraszervezte a kommunikációját és ennek később fontos lába lett a bulvár is. Ekkor kezdett Orbán Viktor mellett dolgozni Habony Árpád, és a 2006-os kampány levezénylése már az ő feladata lett. Ott ismerte meg akkori barátnőjét, Kaminski Fannyt. Kaminski korábbi gyakornokként a Mai Nap, később a Színes Mai Lap újságírója volt, és politikával foglalkozott.

2005 őszén épp Rogán Antallal interjúzott a képviselői irodaházban, és meggyőzte, hogy a szocreál iroda helyett izgalmasabb környezetben készüljenek képek. Végül a politikus futóedzése közben, a Margitszigeten lőttek egy sorozat. Rogánnak bejött az ötlet, és néhány napra rá meghívta Kaminskit Orbán stábjába.

Mivel legtöbb volt kollégája a Blikknél dolgozott, Kaminski fontos kapcsolat lett a kampányban. Hozzá fűződött Orbán első bulvárszereplése is. Habony „az emberek embereként”, tweedzakóban próbálta eladni Orbánt 2006-os a választásokon.

Amikor csak egy benzinkútnál volt ideje megborotválkozni két kampányállomás között, Kaminski lőtt Orbánról pár képet, hozzácsaptak egy-két fotót, ahogy a minibusznak dőlve falatozik, és már postázták is a Blikknek.

2006-ban bukott a Fidesz, de a zord őszi események és az elsöprő önkormányzati győzelem megmentette a felelősségre vonástól Rogánt és embereit, akik bevették a belvárosi önkormányzatot.

Rogán épp túl volt egy nagy verésen, egy váláson, elég sürgős rebrandingre szorult. Ezt Kaminski vezényelte, kidobatta Rogánnal a szemüvegét, fogadott mellé egy stylistot, és folyamatosan dolgozta be a Blikkbe: ők számoltak be Cecília asszony első terhességéről, az ő olvasóik láthatták elsőként (EXKLUZÍV) Rogánné esküvői ruháját is, és a jóviszony kifizetődött - például amikor a kerületi polgármester közpénzből faragtatott reklámszobrot a bulvárnapilapnak.

A Blikk hosszú éveken keresztül mindkét nagy politikai blokk vezetőjének biztosított felületet - és osztott pofonokat. Túl széles és színes volt az olvasóközönség ahhoz, hogy elhajoljanak valamelyik irányba. Miközben viszont az MSZP atomjaira hullott, a Fidesz egyre tudatosabban és egyre mélyebbre fúrta magát a bulvárszerkesztőségekben (főleg a Blikkben, a Story-ban és a TV2-ben). Habonyék megértették, hogy a közélet iránt nem érdeklődő, apolitikus közönséghez a könnyedebb tartalmakon keresztül vezet út.

Lavírozás a Fidesz és az olvasók között

A 2010 utáni első években érdekes kettősség jellemezte a Blikket: a kormányelittel kedveskedtek, az alsóbb szinten királykodó fideszeseket viszont örömmel ütötték.

A Rogán-családhoz húsvétozni jártak, és még azt is megírták, ha a kis Daninak (1) gipszelni kellett a lábát. A műfaj talán legszórakoztatóbb epizódja volt, amikor a Blikknek készült exkluzív fotóanyagból derült ki akaratlanul, hogy a család 2012 nyarán a provence-i Four Seasons-ben nélkülözött.

A PR-anyagnak szánt cikk - amiben Rogán sok munkára, és a kevés családdal töltött időre panaszkodott - végül magyarázkodásba torkollott. Kiderült, hogy épp csak ebédelni ugrottak át a szállodába, mert egyébként egy ismerősüknél húzták meg magukat.

Előfordult, hogy Habony Árpád a címlapszerkesztésből is kivette a részét. A Blikk 2012 telén címlapon hozta Habony Árpád és Kapócs Zsóka szakítását, amit "kérdésre megerősített Habony Árpád." Ez a megerősítés Murányi főszerkesztő két évvel később kiadott könyve szerint úgy nézett ki, hogy:

„2012 novemberében csörgött a telefonom. Habony Árpád vagyok, mondta egy férfihang, akarsz egy címlapsztorit? (...) – Szakítottam Zsókával. Ez címlap? – kérdezte. Hú, mondtam magamban, ez bizony az.”

Viszont miközben a fideszes elittel megértő lett a Blikk, rendületlenül tolták a tankönyvi, a kisemberek felháborodására játszó politikai bulvárt arról, hogy milyen sokat keresnek a képviselők, államtitkárok, sőt, azok feleségei is, és nem vonakodtak nekimenni keményen egy-egy helyi nagyembernek.

Zsiga "47 ezer" Marcellt hónapokig lőtték, amiért képtelen volt kimagyarázni, miből vett 40 milliós házat, Kriza Ákos miskolci polgármester ellen pedig pert is nyertek, miután megírták, hogy saját háza előtt aszfaltoztatott Miskolcon.

A Pasa Parkról nem írtak, viszont kitartóan ütötték Rogán Antal pártbéli ellenlábasát, Kósa "20 százalék" Lajost, többek közt gyanús lakásügyei miatt. Murányi visszaemlékezése szerint ekkoriban sok furcsa Kósa-dossziét fújt be a szél a Blikkbe. Sok kamu volt köztük, de az azért még befért a lapba, hogy "kettesben ment színházba Kósáné Risztov Évával".

Amit Kaminski 2006 után megcsinált Rogánnal, 2010-től Orbán mellett folytatta. Ő lett Orbán Viktor Facebook-oldalának kezelője és az Orbán-család hivatalos bulvárfelelőse. Családi bejárások, Orbán Flóra exkluzív megsétáltatása után 2013 szeptemberében a Blikk (a TV2 mellett) kivételes lehetőséget kapott, hogy részt vegyen Orbán Ráhel esküvőjén, és a ciklus előrehaladtával megszaporodtak a Cinege utcai pecsenyesütögetős tartalmak.

Kaminski kísérte el Orbánt az első (telefonos/chates) Blikk-közönségtalálkozókra, amikre rendszeresen sor került 2010 és 2014 között. Amikor 2014 decemberében egy olvasó aztán arról kérdezte, milyen érzés első roma miniszterelnöknek lenni. Kaminski ki akarta húzni a kérdést, Orbán nem engedte, és válaszolt. Viszont többet nem ment csetelni, az archívumból pedig törölték a teljes csetfolyamot.

Rogán emberéből az Orbán-család embere lett, Kaminski bebocsátást nyert az elnöki család Cinege utcai rezidenciájába, és a miniszterelnöki stáb állandó tagja lett.

A Rogánnak fejfájást okozó belvárosi ingatlanügyeinek idején már nem volt ott Kaminski, hogy kivédekezze a bulvár érdeklődését, vagy ahogy egy szerkesztőségi dolgozó fogalmazott, „menthetetlenre” duzzadt az ügy.

Ráadásul a politikai szempontok is átalakultak. Kaminski csatlakozása az elnöki stábhoz üzenetértékkel bírt: 2014 óta a kormányzati kommunikációban már tényleg csak és kizárólag Orbán személyes megjelenése számított és számít.

Minden idők médiaüzlete, ami segített a Fidesznek ledózerolni a nyilvánosságot

Miközben a szerkesztőség épp lavírozott a NER még épülő díszletei között, a háttérben a lap sorsáról politikai egyezkedés kezdődött.

2009-ben került napirendre két nagy nemzetközi médiakonszern, a svájci Ringier és a német Axel Springer regionális fúziója. A két cég Közép-Európában már mindenhol (Csehország, Szerbia, Lengyelország) fuzionált, a magyar hatóságok viszont éveken át nem engedték a helyi egyesülést, és a kormánynak (akkor még Simicskának) végül 2014-re sikerült egy olyan konstrukciót kikényszeríteni, ami a párt érdekeinek megfelelt.

Azzal a feltétellel engedélyezték az összefonódást, hogy egy nagyobb lapcsomag kiszervezésre került - ez lett a Mediaworks, benne a Népszabadsággal, Nemzeti Sporttal és több megyei lappal, ami aztán egy osztrák stróman, Heinrich Pecina érintésével Mészáros Lőrinchez került.

Ez az üzlet alapozta meg a Fidesz későbbi mindent maga alá gyűrő médiapolitikáját: a megyei lappiac felfalását, a Népszabadság kivégzését és mint most már látszik, a legnagyobb bulvárlap kiherélését is.Az új cég, a Ringier Axel Springernek (RAS) megmaradt a Blikk és több, jól menő heti tévé- és női magazin (mindenek előtt a Kiskegyed), a fuzionált céget pedig az Axel Springer korábbi vezetése vitte tovább, az 1989 óta igazgató Bayer József vezetésével.

Bayer a magyar média egyik legbefolyásosabb figurája. 1989-es alapítása óta vezette az Axel Springert, miután a privatizáció során a német anyacég kilenc megyei lapot szerzett magának, de az első tévéújságok, női magazinok és rejtvénylapok is az ő keze alatt indultak útnak.

Az üzlet után néhány hónappal már ő fogadta Orbánt a végül kellemetlenre sikeredett utolsó csetes interjú előtt is:

link Forrás

2014 után minőségileg is más korszak köszöntött a magyar médiára és a Blikkre is. Nem csak a tulajdonos lett új (20 év után), de a Simicska-balhé kitörése után átalakult a médiafinanszírozás rendszere is. Az új körülmények között a lap egyre óvatosabban egyensúlyozott a politikában. Murányi a Népszabadság élére távozott, helyét előbb a korábban évekig helyettesként dolgozó Kolossváry Balázs, később Gedei Norbert vette át.

Bayer maga is igyekezett pacifikálni a viszonyt. Neki minden politikai irányba erős kapcsolatai vannak, a kormányoldal felől jóban van Áder Jánossal, Orbán Viktort is régről ismeri, és újabban Mészáros Lőrincnek is ad barátilag szakmai tanácsokat. (A kiadón keresztül hiába kerestük, Bayer nem reagált interjúkérésünkre.)

A Springer-Mediaworks üzlet után a kormány egy konkrét ügyben a kedvébe is járt: egy Bayer József (továbbá két másik Bayer, és Bércz Zsuzsanna) tulajdonában álló vagyonkezelőt 2015-ben Orbán saját kezűleg minősített kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté és mentett meg, miután 1 milliárdos MFB-hitel terhelte. A cég a balatonudvari "Royal" golfklub vagyonát kezeli.

Az erős politikai kapcsolatot jelzi, hogy tavaly decemberben a Mészáros-féle Konzum Nyrt. közel 25 százalékos részt szerzett a Bayer vezette CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-ben és 100 százalékot annak leányvállalatában, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-ben, de közben Bayer megtarthatta a vállalatcsoport irányítását, ami idén (már Mészáros-cégként) 9 hónap alatt 1,5 milliárd forint profitot termelt.

Mint legnagyobb napilapban, természetesen korábban is jelentek meg állami hirdetések, de az utóbbi években a Blikkben az arányuk feltűnővé vált. A váltás azért is volt látványos, mert

az Axel Springer a Simicska-érában a tiltott kategóriába tartozott. 2010 és 2015 között gyakorlatilag egyáltalán nem voltak állami hirdetések a cégnél. Aztán Simicska letűnésével, Habony feltűnésével ez megváltozott. Az Átlátszó részletesen dokumentálta az elmúlt évek költéseit, és az derült ki, hogy 2016 óta látványosan nőttek az állami költések, annak ellenére is, hogy az eladások csökkentek. 2016-ban marginális, két részletben összesen 20 millió forintos bevétele volt a lapnak az emlékezetes kvótakampányból, 2017-ban a sorosozós konzultációs kampányokból már 131 millió, és még a kiadóhoz tartozó Kiskegyednél is landolt további 31 millió.

A választási finisben a Sorosnak majd az ENSZ-nek üzenő kampány 75 illetve 123 millió értékben futott a Blikkben - többért mint az akkor még Vajna tulajdonban lévő, a konkurens Borsot kiadó Lapcomban vagy az egykor Habony vezette MMG-ben.

Ma minden korábbinál nagyobb mennyiségben ömlik az állami hirdetés az újságba.Három éve az állami reklámbevétel a teljes torta 10 százaléka körül mozgott, ma már egy 16 oldalas hétvégi számban 3 és felet is kitölt az MVM, a Szerencsejáték Zrt. és a Nemzeti Konzultáció.

Közben a szerkesztőség létszámát néhány év alatt háromnegyedére faragták le: 2014-ben Kolossváry még 106 fővel vette át a lapot, ahol ma már csak 78-an dolgoznak. A menedzsment így - a létszámfaragással és az egyre több állami hirdetések befogadásával - továbbra is tudja tartani az évi 800-900 millió forintos adózott profitot.

A megmaradás stratégiái

A falig utoljára talán 2016 tavaszán ment el a Blikk, akkor Csikós Klaudia, bűnügyi újságíró egyenesen titkosszolgálati megfigyelés áldozata lett, miután a rendőrségen belső vizsgálat indult annak felderítésére, honnan szerezhette információit az érdi kettős gyilkosság ügyében. De a nagy politikai sztorik gyakorlatilag teljesen elapadtak.

Ami az elmúlt években újdonság lett, hogy míg korábban inkább szerkesztőkkel, újságírókkal köttettek kisebb-nagyobb különalkuk, a tulajdonos igényei ma már egyre inkább meglátszódtak a cikkeken.

Egy korábbi munkatárs beszélt arról a 444-nek, hogy 2016 elejétől kezdve, miután elkezdett visszavonulni a nyilvánosságtól, Habony Árpádról tanácsos volt nem írni. Bayer állítólag azzal érvelt, hogy a Lokált alapító

Habony most már piaci versenytársnak számít, így nem illik vele foglalkozni, a szerkesztőségben viszont elterjedt, hogy az állami hirdetések visszaszerzése miatt is fontos a jó viszony, akkoriban ugyanis a Szerencsejáték Zrt. néhány hónapra épp kivonult a lapból.

Ketten is elmesélték, hogy amikor 2016 áprilisában egy második felvétel is kiszivárgott arról, ahogy egy ibizai klubban lazít, a hírről készült rövid posztot Habony 15 perc után leszedette a blikk.hu-ról.

Bayer jóbarátja, Áder János klímaügyeivel közben szívesen terhelik a bulvárolvasót: a köztársasági elnök szinte nem tud olyan eldugott helyen megszólalni, hogy (Európai Meteorológiai Társaságnál, Szerb Antal Gimnázium, Magyar Műhely Közhasznú Alapítvány), hogy az ne legyen érdekes a Blikk olvasóinak ("kíméletlen őszintség", " élet és halál kérdése...").

De talán minden másnál jobban érződik a megtűrt lapokkal szemben támasztott nagypolitikai elvárás - azaz, hogy "a királyi családdal" óvatosan illik bánni. Ez az „ajánlás” elhangzott a Mediaworks 2014 őszi, első állománygyűlésén, amikor Heinrich Pecina ünnepélyesen átvette a céget, és 2017 telén, a Puch László által visszavásárolt Népszava első szerkesztőségi ülésén is.

Az aranyszabályt az elmúlt években mintha magáévá tette volna a Blikk, különös tekintettel az Orbán Ráhelt érintő hírekre. Mióta nagy állami pénz folyik a laphoz, inkább meg sem említik az érzékeny sztorikat, pedig az elmúlt egy évben Orbán lányának pelenkája és 12 milliós órája is bőven szolgáltatott erős bulvártémát. A korábbi politikai belemenések viszont rég nem jellemzőek a Blikkre, sőt nagy alkalmak, mint a néppárti kongresszus idején többször is zavarbaejtően tudósítottak a kormányfő beszédéről.

Fontos viszont látni, hogy a Blikk még így is messze felfele lóg ki a bulvármezőnyből. A kormánypárti fideszes alapítványba beolvasztott Ripost és Bors közéleti tartalmai hemzsegnek a központi elvárásnak megfelelő alpári migránsozástól és pártpropagandától. Velük szemben a Blikk egy kiegyensúlyozott és ízléses bulvárlap, ahol viszont a menedzsment úgy döntött, legjobb ha elfordul a politikától. A lapot ismerők közül többen megjegyezték: a politikai klíma és a médiaviszonyok alakulásával ma már nincs mozgástere a Blikknek, és amit látunk, valójában törvényszerű folyamat.

Nem tudjuk, mik a RAS tervei a Blikkel és a lapcsaláddal, de tény, hogy miután a német-svájci cég 2013-ban Csehországban 170 millió euróért adta el cégeit két helyi üzletembernek, nemrég Szlovákiában is megvált helyi nyomtatott portfóliójától. Sokáig lehetett hallani arról, hogy a kormányzati körök megszereznék a lapot, aztán az elmúlt egy-két évben ezek a hangok elcsendesedtek, és könnyen lehet, hogy erre egyszerűen nem lesz szükség. Nincs jele annak, hogy a Blikk akár a legcsekélyebb veszélyt is jelenthetné a politikai hatalomra.

A lap főszerkesztője Gedei Norbert nem nyilatkozott a 444-nek, Bayer Józsefet a kiadó HR-osztályán keresztül kerestük, de nem reagáltak levelünkre.

Címlapi, cím feletti grafika és videóbetét: Kiss Bence.