Virtuális valutába menekül a pánikoló európai tőke
Az elmúlt három hónapban tízszeresére nőtt a Bitcoin nevű virtuális pénzeszköz árfolyama, mindenekelőtt az eurózóna válsága és a ciprusi bankpánik nyomán. De miért fektet valaki jelentős összegeket a virtuális valutába?
A kalandor lelkű európai befektetők olyan pénznembe menekülnek, melyet nem központi bank szabályoz, hanem egy számítógépes algoritmus, és amely így közvetítőket (bankokat) nélkülözve közvetlen tranzakciókat tesz lehetővé két számítógéppel rendelkező személy között. A Bitcoint négy éve egy vélhetően japán, de csak álnéven ismert programozó, Satoshi Nakamoto találta ki. A rendszert eredetileg játékból hozták létre, ám idén tavaszra 1 milliárd dollár értékű pénzügyi alap jött létre belőle, és ehhez mérten megnőtt a számítógépek és okostelefonok között bonyolódó pénzügyi tranzakciók száma.
A virtuális pénz nem kötődik egyetlen központi bankhoz vagy kormányhoz sem, sőt a hagyományos valutákkal szemben semmilyen fizikai alapja nincs (pl. arany). Értékét a kereskedők megítélése határozza meg, amely azonban a nagy hangulatingadozások okán rendkívül nagy árfolyamingadozásokhoz vezet. A pénzügyi szakemberek szerint emiatt rendkívül kockázatos. Olyannyira, hogy az utóbbi 22 hónapban árfolyama egy dollár és negyven dollár között mozgott, s az előző három hónapban 13 dollárról egyenesen 130 dollárra ugrott.
Ennél komolyabb aggályokat kelt azonban, hogy a Bitcoin rendszer titkosítása és anonimitást biztosító virtuális működése miatt az utóbbi években a globális feketekereskedelem kedvelt pénznemévé vált. Becslések szerint havonta kétmillió dollárnyi értékű drogkereskedelem bonyolódik Bitcoin-ban, az anonim internetet biztosító Freeweben át elérhető Silk Road online-on keresztül, amelyet nemes egyszerűséggel csak ”narkó e-Bay-nek” hívnak.
Az utóbbi hetek brutális Bitcoin árfolyam-emelkedését azonban nem a drogpiaci erősödéssel, hanem az aggasztó ciprusi és a spanyol pénzügyi kilátásokkal kötik össze az elemzők. Jon Matonis, a Bitcoin Alapítvány igazgatótanácsának vezetője szerint azonban túlzás azt álltani, hogy csak a ciprusi válsággal magyarázható a Bitcoin szárnyalása. Az Euobservernek adott nyilatkozatában Matonis kifejtette, szó sincs róla, hogy annyira sok Bitcoin használó lenne Cipruson, amely ekkora árfolyamnövekedéshez vezetne. A Bloomberg hírügynökség értelmezésében arról van inkább szó, hogy az európai befektetők azért fektetik megtakarításaikat Bitcoinba, mert nem bíznak az európai bankokban és menekülőutat keresnek pénzüknek.
Márpedig a Bitcoin nagy előnye a hagyományos valutákhoz képest, hogy az államcsőd, a bankbezárások és a kereskedés felfüggesztése esetében nem létező fogalmak. Matonis szerint ezért a Bitcoin használata nem kockázatosabb, mint amikor online bankolunk, vagy aranyat tartunk egy páncélszekrényben melyet rablók törhetnek fel.
Globális szinten mindenesetre a legtöbb pénzt Bitcoin valutában az oroszok, amerikaiak és a németek tartják, bár az egy főre jutó valuta mennyisége a finneknél a legmagasabb.