Hosszú, közel félórás interjút készített Csányi Sándorral Kálmán Olga az ATV-n. Az OTP elnök-vezérigazgatója sok mindenről beszélt, de azért a legizgalmasabb kérdésekre most sem kaptunk érdemi választ. Ha előbb felfrissítené tudását, hogy pontosan miről is van szó, még mindig ezt a cikket ajánlunk kezdésnek. 

Az OTP-ről

Kálmán elsőnek arra volt kíváncsi, hogy üzenet volt-e a kormánynak, hogy az OTP több vezetője egyszerre szabadult meg nagyobb mennyiségű részvénycsomagtól.

Csányi szerint ez csak véletlen egybeesés volt, a többi vezető ekkor adhatta el először a papírjait. Az ő eladásaiban viszont valóban volt válasz, a kormány devizahiteleseknek kitalált újabb mentőcsomagjára. Tervezett ugyan eredetileg is eladni részvényeket, de a számokat megdobta, amikor hallott az ötletekről.

Az eladást azért tervezte, mert szüksége volt pénzre, hogy más befektetéseit finanszírozhassa. Kálmán Olga ezután előhúzta a mindenkiben rögtön felmerülő kérdést, hogy az ország egyik leggazdagabb emberének, egyben a legnagyobb hazai bank vezetőjének ehhez miért kell feltétlenül megválnia a részvényektől, és megkérdezte Csányit, nem gondolt-e hitelfelvételre.

Nem olyan könnyű hitelhez jutni Magyarországon, a bankok nagyon óvatosak.

- panaszkodott erre Csányi Sándor. Aki később bevallotta, hogy valószínűleg azért kapott volna hitelt. Majd még párszor elismételte, hogy ha nem jött volna a kormány újabb mentőcsomag-terve, nem adott volna el ennyi részvényt. Talán ez volt az a rész, ahol a legegyértelműbben üzent kifelé.

Kálmán kíváncsi volt arra is, hogy a Magyar Nemzetnek mi lehetett a célja azzal, hogy a részvényeladáskor szinte rögtön Csányi betegségéről kezdtek el írni.

Ez egy nagy kérdőjel az én fejemben is.

- mondta a bankelnök, aki megismételte most is, hogy a lap tulajdonosai már februárban tudták, hogy túl van egy műtéten. "Feltehetően nem segíteni akartak" - mondta Csányi a cikkről, aki viszont azt se akarta kimondani, hogy ártani akartak volna neki.

Nem is tudom ki az ellenség, ki a barát. Ez egy mozgó helyzet mindig a gazdaságban, főleg ha az ember a politika közelében van.

- folytatta, de azt elismerte, hogy nyilván akadnak, akik boldogok, amikor nehezíteni tudják az ő dolgát.

Kálmán Olga végig próbálta rávenni Csányit, hogy panaszolja el sérelmeit, de a bankvezér erre nehezen volt kapható. Azt azért elismerte, hogy valóban születtek olyan döntései a kormánynak, amikkel nem tudott egyetérteni. Szerinte a kormányzatnak minél kisebb mértékben kéne beleavatkoznia a piac működésébe, de ha már megteszik, akkor minden szereplőnek egyformán kéne segíteniük.

Erről annak kapcsán beszélt, hogy Kálmán szóba hozta a Zöld Bank ötletének megtorpedózását is. Csányi elismerte, hogy itt valóban keresztbe tett neki a kormány, mire Kálmán felvetette, hogy lehet hogy ők inkább egy saját szövetkezeti hálón keresztül kezelnék az uniós agrárpénzeket. Erre Csányi annyit mondott, hogy lehet hogy erről van szó. Majd kitért arra, hogy a törvény szerint a takarékbankot hamarosan eladják, és Kálmán kérdésére pedig elismerte, hogy az OTP mindenképp pályázni fog rá.

Lázár Jánosról

Az interjú legizgalmasabb része egyértelműen a Csányi és Lázár János között feszülő ellenséges viszony taglalásakor jött el. Csányi úgy nem mondott semmit, hogy közben azért bőven szórt el morzsákat.

Azt tagadta, hogy húsipari érdekeltségek miatt romlott volna meg a viszonyuk, majd némi nógatás után váratlan irányba terelte a beszélgetést:

Kapcsolatunkról nem sokat szeretnék beszélni, olyan szintre süllyedt, amit én már nem szeretnék folytatni.

Majd folytatta és hozzátette, hogy ez egy régi, 2006-os történet, egy bank és egy önkormányzat kapcsolatára vezethető vissza, de nem árulhatja el, mert banktitok. Lázárral ekkor még amúgy nem is ismerték egymást személyesen, először 2009-ben találkoztak.

Hogy mi történhetett 2006-ban Hódmezővásárhely és az OTP között, azt nem árulta el Csányi, mint ahogy arra sem adott választ, hogy Lázár miért éppen 2013-ban döntött úgy, hogy elkezdi őt támadni a sajtóban.

Esküszöm nem tudom.

- válaszolta Csányi, aki elmondta, hogy nem beszéltek az üzengetés óta, a büntetőfeljelentést megtette, a polgári perhez pedig éppen készíti össze az iratokat.

További kérdésekre aztán kicsit puhított álláspontján, és elismerte, vannak sejtései és információi arról, hogy mi lehet Lázár támadása mögött, de mivel ezek nem biztosak, ezekről inkább nem beszélne.

Majd jött az újabb csipkelődés, szerinte az uzsorás jelzőt azért kaphatta meg, mert Lázár nem úgy értette a tehetséges jelzőt, mint ahogy ő azt gondolta.

Belőlem többet nem tud kihúzni ebben a kérdésben.

- mondta, majd még azért újabb kérdésre elmondta, hogy a kormány nem egyenlő Lázár Jánossal, és mind a mai napig remek viszonyt ápol például Pintér Sándorral, Martonyi Jánossal vagy Fazekas Sándorral. "Hogy a kormányfőről ne is beszéljünk" - tette hozzá.

Kálmán kérdezte arról a meccsről is, melyen pár nappal a Lázárral vívott csörtéjük után bukkant fel Orbán Viktor mellett a lelátón. De elmondása szerint ott nem beszéltek erről a kérdésről, érdekesebb volt ennél a meccs.

A bankok is felelősek

A műsor utolsó harmadában a devizahitelesek helyzetéről volt szó. Csányi szerint a bankok is hibáztak, mert nem vettek figyelembe minden kockázati tényezőt, amikor elbírálták a hitelkérelmeket, de a devizahitelesek is felelősek, mert pontos tájékoztatást kaptak a lehetséges kockázatokról.

Csányi beszólt a legutóbb az otthonánál tüntető Koppány Csoport tagjainak is, szerinte a szervezetnek van olyan tagja is, akinek negyven devizahitele van, és nyilvánvalóan spekulált korábban. Ez a hisztériakeltés nagyon káros a bankelnök szerint, mert árt a gazdaságnak és árt a hiteleseknek is.

Utána megfedte a politikai elitet is, főleg a végtörlesztés miatt, hiszen ez azoknak volt óriási ajándék, akik nem is voltak igazán rászorulva a segítségre. Csányi elmondása szerint a devizahitelt felvett képviselők 71 százaléka élt a végtörlesztéssel, volt aki tízmilliós összegeket nyert ezzel.

Ez is a kis magyar közéletünknek a fontos jelképe

- foglalta össze véleményét Csányi. Aki még elmondta azt is, hogy ha a devizahiteleket most váltanák át forinthitelekre, akkor a bankszektor olyan 950 milliárd forintos veszteséget könyvelhetne el, az OTP meg kb. 300 milliárdosat. Ezt  a bankszektor nem élné túl.

Csányi azzal sem ért egyet, hogy a kormány ennyire a devizahitelesekre koncentrál, hiszen csak minden tizedik háztartás érintett, miközben van 640 ezer forint alapú lakáshitel miatt eladósodott ember is az országban. "Több szavazatot veszítenek ezzel, mint amennyit nyernek", vélte Csányi.

A bankelnök úgy sejti, felmérések mutathatták a kormánynak, hogy ha a devizahitelesek nevében nekimennek a bankoknak, akkor ezzel népszerűséget lehet szerezni. Őt nagyon bosszantja, hogy egy olyan szakma (a politikusok) képviselői támadják a bankárokat, akiknek a hitelessége mélyebben van, mint a bankároké. Nem is értette, honnan veszik a bátorságot, hogy becsületesen dolgozó bankárok tízezreit támadják meg, akik ráadásul jelentősen hozzájárultak a korábbi növekedéshez. Ez Csányi szerint károkat okoz a gazdaságnak, a forinthiteleseknek és az országnak is, mert elijesztik vele a külföldi tőkét.

A populizmus egy olyan szintet ért el, aminek a káros hatásai ma már nyilvánvalóak.

- foglalta össze Csányi.

Aki megint nem nagyon vállalt nyílt konfrontációt, de azért azt többször is éreztette, hogy hiba lenne nem számolni vele.