Mindenki kikerüli a beengedőkaput a Corvin-negyednél
- Mióta az eszünket tudjuk, azóta érkeznek a beléptető kapuk a metrókhoz.
- Beléptető kapuk terén sajnos mi magyarok gyengén teljesítünk.
- Sem a stadionokban, sem a közlekedésben nem sikerült üzembe helyezni ezt a technikai vívmányt.
- A Corvin-negyedben elvileg nyár óta tesztelik a kapukat.
- Rosszat sejtünk.
2013. június 8. óta automatikusan működő be- és kiléptető kapukat tesztel a BKK az M3-as metró Corvin-negyed állomásán. A kapuk állnak, viszont az utasok nem használják őket. Ugyanis a BKK hagyott egy kis egérutat a beengedő kapuk mellett, és az utasok inkább kerülnek, minthogy átmenjenek a kapukon. Én majdnem minden hétköznap a Corvin-negyednél szállok fel és le a metróról. Jóindulattal számolva is az utasok kilencven százaléka inkább megkerüli a kapukat, és nem megy át rajtuk.
Elméletileg négy különböző gyártó kapuit tesztelik egyszerre. Ezek közül választják majd ki a legalkalmasabbat. A próbaüzem alatt meg kéne állapítani, hogy mi a legcélszerűbb elhelyezés, és hogy a kapuk mennyi embert tudnak biztonságosan, bliccelésmentesen, üzembiztosan beengedni.
A mindennapos működés során meg fog mutatkozni a kapugyártók termékei közötti műszaki, minőségi különbség is.
A teszt a BKK szerint nagyon fontos, mert
a kapuknak éveken át nap mint nap óránként több ezer utast kell tudniuk átengedni, és az egyik leginkább kritikus rendszerelemét képzik majd az elektronikus jegyrendszernek.
A teszt során a kapuknál nem is kell jegyet ellenőriztetni. Az utas lyukaszt a hagyományos sárga lyukasztókon, majd odamegy a kapuhoz, megnyom egy gombot, a kapu kinyílik és már utazhatunk is. A műveletben három BKK alkalmazott is segít, akik, ha elbizonytalanodunk a zárt kapukhoz érve, megnyomják helyettünk a nyitó gombot. A gombokat azért kell mindenkinek megnyomnia, hogy a jegyellenőrzés becsült idejét és kapuk áteresztő képességét is mérni lehessen.
A mérésekre már nincs sok idő, elvileg a BKK 2014-től az ellenőrök helyett fokozatosan bevezeti az elektronikus jegyrendszert.
Miért hagynak egérutat? Kizárólag a kerekesszékesek, babakocsisok miatt vagy azért, mert korábban torlódás alakult ki a kapuknál?
A BKK válaszát várjuk, amint megérkezik, közöljük.
Mit keresett a Fidesz háttérembere Magyarék szobájában?
A Helyzet: van! legújabb adásában Bábel Vilmossal beszéltük át, milyen titkokat rejt még a hírhedt körúti szoba.
Letartóztatások és nyomozások mutatják meg, milyen rendszerben éltünk
Az elmúlt hónapok leghangosabb botrányaiban van egy közös elem: arról szólnak, hogyan nőtt össze állam és párt Orbán Viktor rendszerében. A választások óta pedig újra és újra felmerül a kérdés: kormány- vagy rendszerváltás történt Magyarországon? A Közért különkiadása ezt a témát járja körül.
Rekordideje kormányon: a második világháború óta nem ment ez másnak Olaszországban
Giorgia Meloni túlszárnyalta Berlusconit, a választások előtt viszont egy volt tábornok helyezi nyomás alá a szélsőjobbról. Hogyan tudott a tinédzserkora óta politizáló, Tolkien-rajongó, egykor radikális politikus ilyen sokáig hatalmon maradni, és mit jelent a sokat emlegetett mérséklődés? Meloni pártjának tengerparti ünnepségén jártunk Bariban, ahol résztvevőket, ellentüntetőket és újságírókat is kérdeztünk.
Az „Orbán-bábokról” és a választás utáni furcsa lottónyeremény-sorozatról kérdeztük Magyar Pétert
A miniszterelnök és Vitézy Dávid sajtótájékoztatóján a 444 is kérdezhetett, két témában.
Tudatosan választhatta az igazgató a bicskei gyermekotthont, hogy visszaéléseket követhessen el
A felelősök megnevezésén túl mit lehet tanulni a bicskei esetből? Hogyan alakítaná át a kormány a gyerekvédelmi rendszer működését? Erről beszélgettünk Gyurkó Szilviával, gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral.