• Toni Kroos 69 másodperc alatt lőtt két gólt a braziloknak a vébén
• Annyi idő alatt akár négyet is lőhetett volna, amíg szabad jelzést kap egy gyalogos a Budaörsi út és a Fehérló utca kereszteződésében, a zebránál (129 másodperc, ezzel csúcstartó Budapesten).
• Ha van olyan lámpa, ahol ennél hosszabb idő telik el, mérje le, küldje el a megirom@444.hu-ra, elmegyünk, és hitelesítjük a csúcsot.

Végtelenül hosszú időnek tűnik, amíg zöldre vált egy lámpa? Különösen idegesítő az egyik, ami munkába menet mintha direkt szívatná önt? Akkor megpróbálunk győztest hirdetni, hogy van-e genyóbb lámpa.

Budapesten nem kevesebb, mint 1030 olyan csomópont van, ahol közlekedési lámpa irányítja a forgalmat. Ez nem mind olyan nagy, mint a BAH-csomópont vagy az Örs vezér tere, ugyanúgy egynek számít az is, mint egy egyszerű, lámpás külvárosi zebra.

Ami hosszabb, mint egy másodperc, nyilván. Azt azért érdemes tudni, hogy mi az átlag. A legjellemzőbb Budapesten az, hogy két piros vagy éppen két zöld jelzés között 90 másodperc idő telik el. Ez az, ami szakértők szerint a optimális a közlekedőknek. Szabó Gábor, a BKK divízióvezetője legalábbis ezt mondta, amikor föltettük neki a kérdést.

De ettől az optimumtól elég gyakran eltérnek, különböző okokból. Az eltérések nem nagyok: Budapesten a leghosszabb idő, amit a szabad jelzésre várni kell:

129 másodperc.

Az olyan nagy forgalmú utaknál, mint például a Budaörsi út, az autósokra vannak elsősorban tekintettel. Mert míg például a Budaörsi úton a Fehérló útnál óránként átlagosan 50 gyalogos kell át, az úttteseten ugyanennyi idő alatt 3000-3200 autó hasít. Ugyanígy az autósokat preferálják például a Kós Károly sétány Állatkerti körút kereszteződésénél, ahol az M3 autópálya felé tartó forgalom segítése a cél.

Vannak ugye azok a lámpák, ahol eleve a gyalogosnak kell jelezni, hogy megakasztaná az autós forgalmat. Ezekből kétféle van. Az egyiknél, ha jól el lenne dugva a gomb, tényleg örök piros lenne. A másiknál ha a gyalogos nem jelez, a mellékirányból érkező, bejelentkező autók miatt azért mégis vált a gyalogosok lámpája is.

Szabó Gábor szerint a már említett Budaörsi út–Fehérló utca (129 másodperc) után a második legnagyobb várakozási idő 123 másodperc a Hűvösvölgyi út–Nyéki út kereszteződésben. A Kós Károly sétányon az Állatkerti körútnál 80 mp a várakozás. Ezek az értékek a legsűrűbb autós forgalomban érvényesek, egyébként napszakonként változnak. A lakossági visszajelzések alapján egyébként a gyalogosok már a 60 másodperc feletti várakozási időt is túlzottnak érzik.

A gyalogos számára a legdurvább átkelő a Bajcsy-Zsilinszky-Andrássy sarka. Itt nemcsak nyugdíjasoknak okoz problémát az átkelés, a legfürgébb lábú átkelők sem jutnak át úgy, hogy ne villogjon a zöld már az első lépések után.

Járdasziget pedig nincs.

A közlekedés szervezői egyébként az átlagos gyalogos sebességét 1,2 -1,5 méter/másodperccel számolják. De itt, a Bajcsy-Zsilinszky sarkon talán még a 3 méter per szekundumos (majdnem 11 km/h) futótempó is kevés lenne, ha tök zöldben akarnánk átérni.

Az a jó hír, hogy a BKK-nál tudnak a problémáról. Az a rossz, hogy nem holnap fog megoldódni. Az alapvető gond, hogy extrém kedvezőtlen a két zebra kialakítása. Nagyon hosszú a két átkelő, ráadásul ferde is. Ha meghosszabbítanák a zebrán a zöldet, azzal viszont teljesen megakasztanák a gépjármű közlekedést, mivel csökkenteni kellene a keresztező járművek szabad jelzését. (Így is szinte állandó dugó van a belvárosi kereszteződésben.)

Gondolkodnak azon, hogy legalább a ferde zebrákat megszüntessék, átalakítsák, mivel az egyenes átkelőkkel rövidülne az átjutási idő. De addig ehhez nem érdemes hozzányúlni, amíg el nem dől, hogy lesz-e villamos a Bajcsyn.

Szabó Gábor azt mondja: tudják, hogy vannak lassabban, nehézkesebben mozgó gyalogosok, de nem lehet a végtelenségig kitolni a zöld jelzések hosszát. Valószínűleg egy KRESZ-módosítás segíthetne, amiben megjelenne a kereszteződéshez érkező járművezetők konkrét felelőssége abban, hogy a kereszteződésbe hajtás előtt meg kelljen győződni arról, hogy nem maradt-e lassúbb gyalogos vagy jármű (pl. kerékpár) a kereszteződésben.

A másik nagy kihívás a Nagykörút.

Itt járnak a legsűrűbben villamosok Pesten, sőt talán Európában is.

Ezért elsősorban hozzájuk igazítják a lámpákat.

Korábban szintén 90 másodperces periódusidővel működtek a jelzőlámpák itt is. A villamosok ehhez igazodva 1,5 perc, 1,5 perc, 3 perc idővel követték egymást. Ez azért fontos, mert a nem egyenletes követési időköz miatt az utasok száma is változott. A három perccel később érkező villamosról annyian szálltak le és fel, hogy már nem tudta elkapni a másfél percenként érkező zöldet, és beragadt a lámpánál. A következő villamos pedig emiatt nem tudott beállni, és azonnal torlódás lett.

Ezen úgy változtattak, hogy átálltak a 90 másodpercről hatvanra. Így sűrűbben, egyenletesen 2 percenként – minden második jelzőlámpa periódusban - jönnek a villamosok, nincs annyi le- és felszálló utas. Másrészt ha a villamos mégsem tud tovább indulni, akkor marad még további egyperces tartaléka a következő villamos érkezéséig.

A gyalogosok ebből annyit vehettek észre, hogy hatvan másodpercenként lesz újra zöld, gyorsabban váltanak a lámpák. Mármint azoknál a zebráknál, amik villamosmegálló szigeteket érintenek. Mert ahol nincs megálló, ott az autósközlekedés hangolásának javításáért és a közúti kapacitás növeléséért 120 másodpercre álltak át, mint például a Vígszínháznál. Vagyis itt is lehet mérni az időt.

Hogy hogy nézne ki egy ideális város, amit közlekedéssel foglalkozó mérnökök terveztek?

Pontosan 630 méterenként lennének kereszteződések,

négyzetrácsosan (szakemberek kedvéért, ha a Budapesten általánosan használt jelzőlámpaváltási ciklussal számolunk.) Elég kocka lenne. Budapest nem ilyen.