Az sértette meg az amerikai egyetemisták érzékenységét, hogy nem volt elég jó minőségű a menzán a szusi

Újabb csodálatos történet az amerikai felsőoktatásból.

Van egy Oberlin nevű magánegyetem Ohio államban, évi 50 ezer dolláros (14 millió forintos) tandíjjal.

A diákok egy része itt azon háborodott fel, hogy fel, hogy nem elég jó minőségű a kaja a menzán. Illetve hát ebben még nem lenne semmi különös, egyrészt az iskolai menzákon tényleg sokszor szar a kaja, a másrészt ahol évi 14 millió a tandíj, ott talán elvárható, hogy ne rántott párizsi legyen minden héten.

De az Oberlinben nem ez volt a helyzet. Ott a diákok érzékenységét az sértette, hogy bizonyos ételeket, konkrétan

  • a japán szusit,
  • a vietnámi banh mi szendvicset,
  • és egy Tso tábornok csirkéje nevű kínai hangulatú fogást

nem elég autentikusan csináltak meg a konyhán.

Ez pedig egyesek szerint kulturális kizsákmányolás, mert ugye fogják egy etnikum kultúrális javait, az ételeiket, és nem az ahhoz az etnikumhoz tartozó emberek készítik el, ráadásul tiszteletlenül, nem megfelelő minőségben, nem megfelelő alapanyagokból, nem megfelelő recept alapján.

"Amikor egy ország jellegzetes ételét készíti valaki olyanoknak, akik még sosem ettek az eredetiből, akkor azzal a kultúrkört is bemutatja. Tehát amikor egy ilyen jellegzetes ételt nem az adott kultúrkörhöz tartozó ember készít el, ráadásul módosítja a receptet, akkor az a kulturális javak eltulajdonítása."

Így érvelt az egyik diák.

Ezzel több probléma is lehet.

  • A gasztronómia eleve változó műfaj, ahol a kultúráknak jelentős hatásuk van egymásra. Ha nem lehetne a más helyekről származó ételeket felhasználni, módosítani egy ország konyhájában, akkor például a magyar gasztronómia nem használhatna fűszerpaprikát.
  • Lehet, hogy az Oberlin egy drága egyetem, de egész egyszerűen nevetséges azt várni, hogy egy menza környezetben csak bizonyos etnikumú emberek készítsenek bizonyos ételeket, vagy hogy ragaszkodjanak az "_"eredeti"_" receptekhez, vagy alapanyagokhoz. A világ legjobb éttermeiben is főznek mondjuk amerikai szakácsok francia jellegű kajákat, a saját értelmezésükben, helyi (amerikai) alapanyagokból.
  • A kifogásolt ételek közül a vietnám szendvics, a banh mi kifejezetten a gyarmati időkből származó francia és ázsiai elemeket ötvöző étel, amiben olyan ősvietnami hozzávalók vannak, mint a májkrém és a baguette és a majonéz.
  • A Tso tábronok csirkéjének egész egyszerűen nincs autentikus kínai változata, mert az mai formájában egy jellegzetesen kínai-amerikai étel, aminek a gyökerei lehetnek ugyan Kínában, de ott sosem ették olyan formájában, ahogy ma az Egyesült Államokban mindehol árulják. 

 Ja, és egyébként így néznek ki a kaják az Oberlin menzáján:

Great variety of food in college. Sushi + French fries combo is to die for.

A photo posted by Devin Cowan (@dcowan100) on

Ezek után csak egy kimenetele lehetett a történetnek:

Az iskola bocsánatot kért mert szerintük kulturálisan valóban érzéketlenül voltak elkészítve egyes ételek. Azt mondták párbeszédet kezdeményeznek a diákokkal, hogy a jövőben kulturálisan érzékenyebb menüt készítsenek a szakácsok.

(Gawker)

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.