menu
search
account_circle

Besátraztak Katmandu közepébe

külföld
2016 március 10., 20:51

A tavaly áprilisi pusztító, több mint 9000 áldozattal járó földrengés után a nepáli fővárosban hét nagy sátortábort alakítottak ki a Katmandu-völgyben és a környező hegyekben otthon nélkül maradt emberek számára.

Fotók: Dusza Erika
photo_camera Fotók: Dusza Erika


A közvetlenül a Hyatt hotel melletti Chuchhepati tábor volt a legnagyobb, a katasztrófa után tizenkétezer lakóval. Mára két tábor maradt a városban, a hegylakók többsége hazatért és ahogy tudták, újjáépítették házaikat.

De a Chuchhepati táborban ötszáz, főleg fóliából tákolt sátorban még mindig több mint kétezer ember, köztük ezer gyerek él.

A nyolc hónapos Samira Pirijar a táborban született
photo_camera A nyolc hónapos Samira Pirijar a táborban született

A föld még most is napi, heti rendszerességgel meg-megremeg, vannak, akik félnek visszamenni otthonaikba, mások egyszerűen azért maradnak a táborban, mert itt van esélyük, hogy ételhez, ivóvízhez és ha kell, egészségügyi ellátáshoz jussanak.

photo_camera


Az itt élők többsége a serpa népcsoporthoz tartozik.

photo_camera

A háttérben a vörös épület egy buddhista kolostor, ők biztosítják az áramot a tábornak. A segélyszervezetek próbálnak tárgyalni, hogy állami segítséget kapjanak az áramellátáshoz, egyelőre eredménytelenül.

photo_camera


Az Unicef és a vele együttműködő Noble Compassionate Volunteers Group (NCV) nemzetközi segélyszervezet nepáli csoportja főleg a tisztálkodás és egészségügyi ellátás területén ténykedik, de minden másban is segítenek az itt lakóknak. A Chuchhepatiban az NCV nyolc önkéntese dolgozik, egyikük Yadav Gautam. Ő egyébként idegenvezető és utazásszervező, így ezen az úton is próbál támogatókat találni a tábor lakói számára.

photo_camera


Dolkha, Sindu Palcok, Lalitpur, Kabria, Aroki, Rajul - a hírekből megismert katasztrófa sújtotta hegyi falvak, ahonnan ezek az emberek ide kerültek. És ha már elkezdtük, nincs megállás, mindenki név szerint is fel akar iratkozni: Amrit, Primila, Sujani...

photo_camera

Senki se tudja, meddig marad fenn a tábor. Mindannyian az állam segítségére várnak, de minden olyan nepáli tempóban halad. Az ősszel alakult kormánynak az indiai határon fél éve tartó kisebbségi lázongások okozzák most a legnagyobb gondot. A határblokád miatt alapvető élelmiszerek, napi szükségleti cikkek, gyógyszerek nem érkeznek meg Nepálba.

photo_camera

A kormány közvetlenül a földrengés után ételt és pénzt adott, jelenleg újjáépítési programokat hoznak létre a katasztrófa sújtotta területeken, valamint elsősegélynyújtással foglalkoznak a táborokban.

photo_camera

Ez az adományként kapott varrógép nagy kincs a családnak. Az itt lakók többsége kis falvakból érkezett, az új, nagyvárosi életforma önmagában is kihívás nekik. De ahogy Yadav, az önkéntes segítő mondja, a táborban, akárcsak az egész országban a legnagyobb gond a munkanélküliség. A férfiak még csak-csak találnak alkalmi munkát, főleg építkezéseken, de a nők többsége a napját a táborban tengeti.

Ez Mahatma Gandhinak se ment jobban
photo_camera Ez Mahatma Gandhinak se ment jobban

Sokan élnek itt olyanok is, akiknek volt ugyan bérelt lakása a városban, de ott nem engedték, hogy fával tüzeljenek a főzéshez, amire azért van szükség, mert az indiai határblokád miatt nem érkezik elég háztartási gáz se az országba.

photo_camera

A táborban a főzést kis agyagtűzhelyeken oldják meg a családok, fát a tábor szélén lehet venni, kilója 25 rúpia, úgy 70 forint. Összehasonlításképp egy képzettség nélküli ember havi átlag 7 ezer rúpiát, 20 ezer forintot keres.

photo_camera


"Danger place!", mondja Baghavat (balra) a falujáról. Valóban, Dolkha az egyik leginkább földrengés sújtotta hely, itt szinte minden ház romba dőlt. A fiatal nő férjével, kislányával, nővérével és édesanyjával él a táborban.

photo_camera

A táborral átellenben, a Boudha főút másik oldalán a többszintes Bat Batheni áruház Nepál egy másik arcát mutatja. Az itt vásárló turisták néha betérnek a táborba egy-egy csomag adománnyal. Közvetlenül a földrengés után egyébként nagyon sok magánszemély segített a táborlakóknak, helyiek és külföldiek is.

photo_camera

Az ivóvizet fúrt kútból, százötven méter mélyről hozzák fel és egy korszerű szűrőberendezéssel megtisztítják. Szerencsések a táborlakók a Water Mission által biztosított vízzel, máskülönben Katmanduban nem ajánlatos csapvizet inni forralás nélkül.

photo_camera

Általában négy-hat fős családok élnek együtt, az asszonyok igyekeznek otthonossá tenni a bambuszvázra húzott fóliasátrakat. A napsütés felmelegíti a kis lakhelyeket, ám a hideg éjszakák sokak egészségét kikezdték. A tajvani Tzu Chi Alapítvány ellátta ugyan az egész tábort műanyag összecsukható ágyakkal, hogy ne kelljen a földön aludni, de volt, aki eladta az ágyat, a pénz többet ért.

Szűkös a hely, de besüt a nap
photo_camera Szűkös a hely, de besüt a nap

Kétezer emberre 26 vécé jut.

photo_camera


A táboron belül a spanyol Hugging Nepal és a Karuna Social Programme által támogatott időszakos iskola működik. Ide jár Bimal és Dipen is, akik sátorszomszédok és jóbarátok.

photo_camera


Négy óra tanulás, négy óra szabadfoglalkozás biztosított az időszakos iskolában azoknak a gyerekeknek, akiknek a családja nem tudja megfizetni a tábor mellett működő magániskolát, vagy annyi pénzük sincs, hogy az állami iskolába szükséges egyenruhát és tanszereket megvegyék. A fiatal tanárnők tanulóidőben 15-20, zömében alsótagozatos gyerekkel foglalkoznak, de azon túl a többiek is jöhetnek.

photo_camera


A Nepal Kids Kino elnevezésű projekt keretében nyugati segítők rajzfilmvetítéseket szerveznek a gyerekeknek.

"Én még gyerek vagyok, vannak szüleim" - mondta ez az egyébként nagyon öntudatos vak kislány, akitől arról érdeklődtünk, hogyan boldogul egy ekkora táborban.

photo_camera


photo_camera


A tizenkét éves Ritimi, aki egyébként remekül beszél angolul, nagyszüleivel él itt. Az árván maradt gyerekek otthonokba kerültek.

photo_camera

"Néha vannak balhék, mint mindenhol, ahol ennyire össze vannak zárva emberek, de alapvetően békés a hangulat, nincs elégedetlenség, hiszen akik falvakból érkeztek, hasonló körülmények közt éltek korábban is", mondja Yadav.

photo_camera

Akik ilyen kiskerteket alakítanak ki, lehet, hogy hosszabb távra terveznek. Itt például mángold nő.Csakhogy a földterület magántulajdon, és a tulajdonos szeretné felszámoltatni a tábort,ezért a segélyszervezetek a kormányhivatalokkal közösen dolgoznak az itt élők hazatelepítésén.

photo_camera

A földrengés előtt is voltak már a városban hasonló szegénynegyedek, igaz, rosszabb körülményekkel, ngo-k nélkül.

photo_camera

Az NCV segélyszervezet munkatársai úgy nyilatkoztak, nem szeretnének ebből az átmeneti táborból egy városi nyomornegyedet teremteni. Ennek lehetősége aggasztja a környékbeli lakókat és valószínű, hogy a szomszédos Hyatt vezetőségét is.

photo_camera

Ezért az ngo-k azt szorgalmazzák, hogy az embereket minél előbb helyezzék vissza azokba a falvakba és városokba, ahonnan érkeztek. Így elsősorban az ottani munkateremtésre fókuszálnak, mintsem a katmandui telep fejlesztésére. A falvakban infrastruktúra fejlesztésben, közmunkában és helyi projektekben látják a megoldást. Erre egy év még kevés volt.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.