Kicsit több, mint két hónapja maradt a Kúriának eldönteni, hogy mi lesz a boltok kötelező vasárnapi zárva tartásáról szóló népszavazással. Egészen pontosan abban kell állást foglalniuk, hogy rendben volt-e Erdősi Lászlóné és a kopaszok népszavazási kezdeményezése.

Február 23-án hajnalban 15-20, Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóhoz köthető kidobó szállta meg a Nemzeti Választási Iroda épületét.

Ők fizikai erővel akadályozták meg, hogy az MSZP-s Nyakó István népszavazást kezdeményezzen a vasárnapi zárva tartás ellen, és lehetővé tették, hogy Erdősi Lászlóné illetve kísérője a saját kezdeményezésükkel beelőzzék az ellenzéki politikust.

A kormánynak illetve a Fidesz-nek sokkal jobb, ha Erdősiné népszavazási kezdeményezése megy tovább, és Nyakóét elkaszálják.

A hivatalos eljárások eddig ennek a hatalmi érdeknek megfelelően alakultak. A választások tisztaságáért felelős legfőbb állami szervezet, a Nemzeti Választási Bizottság a körülmények ellenére Erdősiné és a kopaszok kérdését engedte tovább, Nyakóét nem.

Később a Kúria is arra jutott, hogy nincs bizonyíték a kopaszok és Erdősiné összejátszására.

Annak ellenére döntöttek így, hogy a helyszínen készült egyik fotón jól látni: a kopaszoknál is Erdősiné népszavazási kezdeményezése van, rajta az idős asszony aláírásával. Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy az izomembereknél csak véletlenül volt ott pont ez a papír, és nem volt közöttük együttműködés.

Ráadásul március 18-án nyilvánosságra került egy újabb videofelvétel a Nemzeti Választási Iroda bejáratánál lévő térfigyelő kamerából. Ezen nem csak az látszik, hogy Nyakó előbb ért az épülethez, mint Erdősiné és segítője, de az is, hogy a kopaszok vezetője hogyan osztja ki embereinek az Erdősiné papírját tartalmazó mappákat, és az is, ahogy a verőemberek előreengedik a nőt, illetve később kísérőjét, de Nyakóékat egy darabig nem hagyják bejutni az épületbe.  

Ez utóbbi videofelvételt Nyakó hiába kérte, nem kapta meg időben, hogy benyújtsa az esetet vizsgáló Kúriának

Ilyen előzmények után kell a Kúriának újra dönteni a népszavazások ügyében. A történetnek ott három kimenetele lehet:

• Újra arra jutnak, hogy a körülmények ellenére nem volt összejátszás, és Erdősiné elkezdheti gyűjteni az aláírásokat, ezzel legalább újabb négy hónapig húzva az ügyet.
  
• Arra jutnak, hogy nincs rendben Erdősiné népszavazási kezdeményezése, azt kidobják, és az MSZP-s Nyakó Istvánét továbbengedik.
  
• Nem engedik tovább sem Erdősiné, sem Nyakó kezdeményezését, és kezdődhet a folyamat elölről.
  

Nyakó a Kúriának küldött beadványában, amit március 11-én adott be, és amiről 90 napon belül dönteni kell, 3 érvet hoz fel.

Egyrészt azt mondja, hogy Erdősiné nem maga "blokkolta" a kezdeményezését a Nemzeti Választási Iroda előterében, hanem a kritikus pillanatban segítője cselekedett helyette. Ez azért lehet érdekes, mert korábban egy MSZP-s kezdeményezést pont azért dobtak ki, mert nem személyesen nyújtották be. Akkor nagy jelentőséget tulajdonítottak a hatóságok a személyességnek, a mostani eljárásban viszont ez nem tűnt erős szempontnak, legalább is eddig.

A második érv a kopaszok és Erdősiné együttműködése, és az, hogy az izomemberek fizikailag akadályozták őt a benyújtásban. Ez azért fontos, mert az NVB és a Kúria is megállapította már, hogy a kopaszok jogellenesen viselkedtek, de mindkét testület arra jutott, hogy ezt Erdősinétől függetlenül tették, így az idős asszony kezdeményezése rendben van. Ez a legerősebb érv a beadványban, és ez az, amiről több egyértelmű bizonyíték került elő az elmúlt hetekben.

A harmadik érv Erdősiné kérdésével foglalkozik. Az úgy hangzik, hogy

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek - a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint - továbbra is zárva tartsanak vasárnap?"

Ezzel Nyakó szerint az a probléma, hogy nem egyértelmű, ünnepnapokra például nem vonatkozik, pedig a törvényi tiltás igen, ráadásul a Kúra gyakorlata eddig az volt, hogy megerősítő népszavazást, olyat, ami egy törvény fenntartására irányul, nem lehet tartani. A három közül ez a leggyengébb, vagy legalább is leginkább jogtechnikai érv.