Olcsón akarsz eladni ingatlanokat hirtelen jött vevőknek? Kerülj hatalomra, és alkoss rendeleteket!

Papíron több mint másfél évig tartó nyomozás után a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya augusztus 11-én

bűncselekmény hiányában

megszüntette az összefoglaló néven „belvárosi ingatlanügyeknek” nevezett ügyben a Fővárosi Főügyészség által elrendelt és szoros felügyelete mellett folytatott nyomozást. Juhász Péter még 2014. december 29-én tett teljelentést, amit a Nemzeti Nyomozóiroda már akkor bűncselekmény hiányában, az indoklásban valótlanságot állítva elutasított, de az ügyészség – bár úgy ítélte meg, hogy Juhász nem volt jogosult a panaszra – újra elrendelte a nyomozást, ami másfél év után újra pont ugyanarra a következtetésre jutott.

A rendőrség által felkért szakértő árban még az önkormányzaténak is alá tudott menni

Juhász feljelentésében „V. ke® modellnek” nevezte azt a gyakorlatot, hogy a kerületi ingatlanokat

  • előzetes tervezés nélkül;
  • az eladásra szánt lakásokat általában a bérlők kérése alapján kijelölve;
  • az értékbecsléssel az alpolgármester parlamenti képviselő édesapjának a cégét megbízva;
  • a bérlőnek adható kedvezményt a bérleti jogviszony hosszára tekintet nélkül megítélve;
  • az elővásárlási jogot kizárólagos vásárlási jogként értelmezve

adták el, nem egy esetben olyan bérlőknek, akik épp csak kivették az alkalmanként előzőleg megemelt bérleti díjú ingatlanokat. Így vásárolhatott meg például alig két hónapnyi bérlet után, jutányos áron, a 75 milliós becsült forgalmi érték 70 százalékáért, 52 millió forintért egy Károly körúti ingatlant 2011 decemberében az a Classic Immo kft., aminek Pápa Marianne, Habony Árpádnak a Portik Tamás elítélt maffiózóval egykoron életvitelszerűen együtt élő, de az élettársi viszonyt tagadó nagynénje a tulajdonosa.

A cég aztán hét hónappal később 102 millió forintért adta el az ingatlant, amit a mostani nyomozásban felkért igazságügyi értékbecslő az önkormányzat értékbecslése alá vágva csupán 67,4 millió forintra értékelt.

Rendben van, mert mindenki megszavazta

A belvárosi önkormányzat az ügy kirobbanása óta azzal érvelt, hogy minden ingatlant a kerületi rendeleteknek megfelelően értékesítettek. Most a rendőrség egy az egyben átvette ezt az érvelést a nyomozást elutasító határozata indoklásában.

„Beszerzésre és a törvényi környezettel összhangban értékelésre kerültek a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat jelenleg hatályos és korábbi, nem lakás céljára szolgáló saját tulajdonú ingatlanok elidegenítésének folyamatát szabályozó rendeletei, azok módosításai valamint a kapcsolódó bizottsági anyagok, előterjesztések és testületi jegyzőkönyvek illetőleg döntések leiratai. Az elemzés során szempont volt annak feltárása, hogy az egyes rendeletek meghozatala vagy adott módosítása kapcsán tetten érhető-e a feljelentésben vázolt szellemiség, célzat” – írja határozatában Pál Anikó címzetes rendőralezredes, megbízott osztályvezető.

Ez valóban kulcskérdés, ugyanis a feljelentők – az ügyészség 16 másik feljelentést is összevont Juhászéval – részben ez alapján feltételeztek hűtlen kezelést, vagyis azt, hogy az önkormányzat célzatosan azért hozott ilyen rendeleteket, hogy így kedvező feltételekkel, áron alul értékesíthesse a lakásokat az azokért bejelentkezőknek.

A rendőrségnek másfél év nyomozással nem sikerült tetten érnie sem a szellemiséget, sem a célzatot. A nyomozást elutasító, 19 oldalas határozat hat oldalán át sorolják a belvárosi önkormányzat ingatlanok elidegenítésére vonatkozó rendeleteit és azok megszületésének körülményeit. Megállapításuk szerint ezeket a rendeleteket a meglepően stabil összetételű önkormányzat – melynek már az első rendelet megalkotásakor, 1996-ban tagja volt az azóta is képviselő szocialista Steiner Pál, az MDF-esből fideszessé lett Karsai Károly, vagy a most már szintén fideszes Pásztor Lajos is – 2015-öt előtt rendre ellenszavazat nélkül, sokszor egyhangúan fogadta el.

Ebből viszont a rendőrség nem egyenes célzatra következtetett, hanem arra, hogy „a szabályrendszer változtatásához, mind pedig az egyes elidegenítések lebonyolításához több, egyhangú szavazások alkalmával esetenként legalább 30 ember befolyásolását kellett volna végrehajtania az elkövetőnek”.

Amúgy van olyan kerületi ingatlanügy, a szomszédos VI. kerület még a szocialista kerületi vezetés idején leleplezett botránya, ahol az ügyészség vádat tudott emelni az ingatlanok áron aluli értékesítését lehetővé tevő bizottsági döntéseket és rendeleteket megszavazó képviselők (összesen tíz önkormányzati képviselő, egy alpolgármester és a polgármester) ellen.

Kreatív értelmezések

A nyomozók azt sem találták gyanúsnak, hogy az önkormányzat sajátos értelmezése szerint a bérlőknek adható kedvezmény „nem az aktuális bérlőhöz, hanem az ingatlanhoz tartozik”, magyarán automatikusan járt minden olyan ingatlanra, amely korábban bérlemény volt, függetlenül attól, hogy a vételi szándékát jelző bérlő mióta bérelte azt.

Az önkormányzat az elővásárlási jogot is egészen sajátosan, gyakorlatilag

kizárólagos vásárlási jogként

értelmezte abban az esetben, ha egy ingatlant nem az önkormányzat jelölt ki eladásra, hanem a bérlő kérésére. Ez esetben ugyanis nem írtak ki pályázatot, hanem értékbecslés után kedvezményesen értékesítették azt a bérlőnek. Ezt a gyakorlatot a Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2006 decemberében törvénysértőnek találta, de az önkormányzat érdemben semmit sem tett egészen 2010. március 11-ig, amikor Rogán Antal az elidegenítési rendelet módosítását terjesztette elő, de ebben pont megerősítették azt, hogy ha a bérlő kezdeményezi az ingatlan megvételét, akkor nem kell versenytárgyalást tartani.

A rendőrségi határozat indoklása szerint Rogán a Legfelsőbb Bíróság „2007/1747 számú [...] eseti döntésére” hivatkozott, aminek sajnos nem sikerült utánanéznem, mert a bírósági határozatok gyűjteménye egyrészt nem ismeri az „eseti döntés” kategóriát – a nyomozók talán „egyedi érdemi határozatra” gondoltak –, másrészt a határozatok azonosítója teljesen más szerkezetű. Ilyen: Pfv.21221/2007/4. Harmadrészt, az egyedi döntés egyedi, általános érvénye az egymásnak ellentmondó egyedi döntések között rendet tevő jogegységi határozatoknak van.

A nyomozók ezen túl még azt is megállapították, hogy az önkormányzat testületi üléseiről felvett jegyzőkönyvek alapján azokon senki sem mondta azt, hogy

azért módosítják a rendeleteket, hogy megkönnyítsék az elidegenítést vagy lehetővé tegyék a szabályok kijátszását.

Márpedig ha senki se mondta, hogy a rendeletet a szabályok könnyebb kijátszhatósága miatt kéne módosítani, akkor nyilvánvalóan nem ezért módosították azokat.