Nehéz lenne logikus indokot találni arra, hogy miért privatizálja ki egyre inkább a rendfenntartást az állam a holdudvarába tartozó cégeknek.

A rendőrség helyett egy magánvállalkozás, a Valton-Sec Kft. emberei dupla kordonnal irányították az embereket, és döntöttek arról, hogy kit engednek be egy közterületen rendezett állami megemlékezésre. De megtehették például azt is, hogy elvették a tüntetők sípját, és összetaposták. Az október 23-i ünnepség és a tüntetés biztosítása botrányosan sikerült, a köpködő, verekedő nyugdíjasokat nem tudták a biztonságaik kordában tartani - de nem is úgy nézett ki, hogy akarták volna.

link Forrás

A Városligetben már megszokhattuk, hogy homályos hátterű cégek a rendőrség szeme láttára minimum kérdéses szabályossággal látják el feladatukat, üvöltözéseiket és akár fizikai bántalmazásig jutó fellépésüket nem követi semmilyen következmény.

Megkerestük az ORFK-t, hogy vizsgálták-e a Kossuth téren dolgozó biztonsági őrök eljárását, vagy azt, hogy az őket alkalmazó cég teljesíti-e a törvényben előírt feltételeket, de csak egy kérdést megkerülő választ kaptunk:

„Kérdésével kapcsolatosan ajánljuk figyelmébe a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseit.”

Azt már korábbi cikkünkben megírtuk, hogy sikerült az említett törvényt úgy átalakítani, hogy az állampolgárnak fogalma nem lehet arról, hogy egy cégnek van-e megfelelő vagyonvédelmi engedélye, ahogy a biztonsági őrökről sem ad ilyen információt a rendőrség. Tehát csak úgy el kell hinni a kopaszokról, hogy legálisan tevékenykednek.

És hogy miért nem lép fel a rendőr, ha az orra előtt kiabáló, lökdösődő, látványosan alkalmatlan biztonsági őröket lát? Mert ha már odaszól, akkor vehet fel jegyzőkönyvet, igazoltathat, és ez több órás papírmunka-cunamit indít be. Amíg nem tapasztalnak súlyos törvénytelenséget, már csak saját jól felfogott érdekükben is jobban járnak, ha oda se néznek.

De egyáltalán miért fizet biztonsági őröket az állam a saját rendezvényén? Az egyik magyarázat, hogy mégse legyen rendőrállam-hangulat, a biztonsági őr kevésbé rossz látvány, mint több száz rendőr. A másik felvetés, hogy a rendőr óradíja magasabb, mint a biztonsági őröké. Másrészt viszont pont a Fidesz kormány váltotta le a biztonsági őröket HM-alkalmazottakra a honvédség őrzésénél. Ráadásul a rendőrség létszámát is jelentősen, kb. 4 ezer fővel 48 ezer fősre emelte a kormány.

Mint kiderült, a biztonsági őröket a Honvédelmi Minisztérium rendelte a Kossuth térre. Egy külön szervezetet is létrehoztak az állami megemlékezések szervezésére, ez a Nemzeti Rendezvényszervező Főosztály. Talány, hogy a rendőrség miért nem képes az állami központosítást erőltető kormány ezt önállóan megoldani.

Erre vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ, csak annyit írtak, hogy a tüntetők és a megemlékezők szétválasztása miatt volt szükség a téren alkalmazott intézkedésekre. Egyébként a feszült helyzetekben a biztonsági őrök látványosan nem álltak a helyzet magaslatán, simán hagyták, hogy ütlegeljék a sípolókat.

Mindenestre jó előre gondoltak a biztonsági őrök bevetésére, a szerződést már 2016. február 10-én megkötötték (a szerződés itt érhető el). A dokumentum szerint március 15. és december 31. között a kormány nemzeti és kiemelt rendezvényein három cég látja el a szervezési, biztonsági feladatokat. A keretszerződés 138 millió forintról szól, a biztonsági feladatokat a Valton-Sec Kft. kapta.

Hiába kértük közadatként az ünnepség szervezőitől, hogy küldjék meg a szerződés mellékleteit is, amit végül kérésük után a honlapra is kitettek. E szerint a biztonsági őrökért óránként nettó 1800 forint fizettek.

A HM-nél annyit közöltek, hogy 20 millió forint volt a cech október 23-a után. Bár a megrendelőt, a megrendelt biztonsági őrök számát nem mutatták meg, ha legalább 5 órás munkaidővel számolunk, akkor nagyjából kétezer biztonsági őr lehetett a rendezvényen.

Ami pedig igazán érdekes: a Valtonnak a cégadatok alapján 32 bejelentett munkavállalója volt az utolsó, 2015-ös beszámolójuk szerint. Október 23-án mégis több ezer emberrel vonultak ki a Kossuth térre.

Kerestük a céget is, hogy ez hogyan lehetséges, amikor közbeszerzésen elnyert biztonsági őri munkát nem lehet alvállalkozónak kiadni. A cég azonban egy hét alatt sem válaszolt, ahogy arra sem, hogy milyen következményei lesznek a biztonsági őreik szabálytalan fellépésének.

A Valton vezetője és tulajdonosa, Varga Lajos már nyilatkozott róla, milyen szerencsés csillagzatnak köszönheti a sok állami megbízást: a cég 2008-2010 közötti 600 millió forint körüli árbevétele 2011-re 1,5 milliárdra ugrott.

Valton néven két biztonsági cég is van: a Valton Hungary Kft. szintén Varga tulajdona volt 2013-ig. A cég neve idén júliusban Building Plus Kft.-re váltott, tulajdonosa pedig Hajdu Norbert Gábor. Miután 2013-ban Varga kiszállt a Valton Hungay-ből, új céget alapított, a most a HM-mel is szerződő Event Stuff Kft.-t. Ez a cég csak rendezvény szervezést végez, nem őrzés-védést. Úgy tudjuk a profilváltás nem véletlen: egyre kevesebb pénz van a biztonságiőr-piacon a nyomott árak miatt, ezért a Valton-tulaj is inkább az ingatlanbiznisz felé nyitna.

A Valtont leginkább Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Sándor érdekeltségi köréhez kötötték. Az előbbinek továbbra is jelentős befolyása van a piacon, az utóbbira utaló jel, hogy az első nagy állami megrendelést, a Müpa biztonsági őri munkáit 374 millióval nyerték el. A Müpá-t pedig Demján cége építette és adja tulajdonképpen bérbe ppp-konstrukció keretében az államnak.

Nagy volt a csönd az állami beszerzések körül, de 2010-ben rögtön megkapták – két másik céggel közösen – az augusztus 20-i ünnepségek biztosítását. Bomba üzletnek tűnik még 480 millió forintért a Müpának nyújtott host- és hostess-szolgáltatás. Ennél is érdekesebb, hogy a hódmezővásárhelyi önkormányzat Városellátó és Hód-menza cégeinek autót is tudtak beszerezni. Újbudán a játszótereket is velük őriztetették, pedig erre van a közterület-felügyelet. A kultúra iránti vonzalom lehet az oka, hogy még a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet is ügyfeleik között üdvözölhetik.

A Valton az elmúlt években összesen 1,8 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, éves árbevételének 16 százaléka volt közpénz 2010 és 2015 között.

Ami különösen érdekes: a 1,5-1,8 milliárd forint éves árbevételt úgy érték el, hogy alig volt munkavállalójuk. Az elmúlt években az éves munkavállalói létszámuk a beszámolók szerint 50 körül alakult. A nagy rendezvények biztosítására nem könnyű néhány órára vagy napra akár több ezer biztonsági őrt összeterelni, a munkavállalók ráadásul nagyon alacsony, minimálbér körüli pénzt kapnak. Ezért is működnek együtt szívesen a terület cégei: a Gyurcsány-kormány inkább az In-Kal-lal szerződött, a Fidesz a Valton-nal dolgozik együtt, de ők egymást gyakran vonják be alvállalkozóként. A bizniszt viszont rontja a munkaerőhiány: ma már nagyon nehéz a rosszul fizetett munkára elég embert találni. Ahogy láthattuk a Kossuth téren is, komoly baj van a szakmai felkészültséggel, jó ha 1-2 órás felkészítést kapnak a munkavállalók, és látványosan rosszul kezelik a felfokozott hangulatot. Ez lehet inkább a cégek, mint az emberek hibája: ők minél több darab embert akarnak eladni az államnak, a minőségben nem érdekeltek.

A biztonsági őrök felbérelésével tehát nem jár jól az adófizető – hiszen a rendőrök feladatát veszi át egy magáncég, rossz minőségben. Nem járnak jól a biztonsági őrök se, hiszen a cégadatok alapján nem kapnak bejelentett munkát. A biztonsági cégek tulajdonosán kívül senkinek nem jó az üzlet.

Vagyis talán mégis: a tüntetőket, elégedetlenkedőket jobban meg lehet regulázni vagy ijeszteni egy nehezen számon kérhető kopaszsereggel, mint az alaposan szabályozott működésű rendőrséggel.

Szerző: Bucsky Péter