Nálunk mindent legalább kétszer kell átadni, hogy valamennyire használható legyen

Ha versenyt lehetne rendezni a pénzégető projektek között, mindenképpen különdíjat kellene kapniuk azoknak a felújításoknak, amik képesek voltak uniós pénzből elpusztítani egy másik beruházást. Persze ez egy fokkal összetettebb feladat, mint bobpályát építeni az Alföldre vagy bringautat egy kilátó tetejére, mert a két projektnek kereszteznie kell egymást, de idén a BAH-csomópontnál ez is összejött.

A Miniszterelnökség táblája szerint „ezen a területen a Főkert és a svájci ZWAH Egyetem együttműködésével ökológikus szemléletváltású kísérlet zajlik”.

A FŐKERT és a zürichi ZHAW Egyetem tavaly májusban parkosította be a BAH-csomópont villamosmegállójánál a sínek melletti terelőszigeteket. A terület beültetése része volt a Budapesti Biodiverzitás -Tudatosság projektnek, amit 22 millió forinttal támogatott a Svájci Hozzájárulási Alap. Az EU-val kötött megállapodásuk értelmében ugyanis Svájc is nyújt támogatásokat az újonnan csatlakozott tagállamoknak.

A növényekkel beültetett BAH-csomópont 2015 nyarán - Fotó: FŐKERT

A projektet bemutató honlap szerint a cél a „biodiverzitás, és az ehhez kapcsolódó zöld vegetációs technológiák bemutatása, megismertetése a célcsoportokkal" lett volna. Mivel a BAH-csomópont egyébként sem a város legnövénybarátabb helye, kifejezetten stressztűrő növényeket ültettek oda. A virágágyra emlékeztető tábla még ennél is optimistább volt: „a kísérleti évelőágy olyan fajokból került kiültetésre, melyek a speciális budapesti klímát - vagyis a hazánkra jellemző szárazságokat, forróságokat és a városi szennyezett levegőt - jól tolerálják. A fajok kiválasztásában a svájci ZWAH Egyetem kísérleti eredményeire támaszkodtunk, természetesen az eredményeket adaptálva az itteni speciális körülményekhez”.

A kísérleti élőágy már idén júliusban sem állt valami jól az adaptálódással, de aztán átment rajta egy olyan itteni speciális körülmény, amire Zürichben sem voltak felkészülve.

A stressztűrő növények alig voltak ott egy éve, amikor a BKK uniós pénzből kiírt egy közbeszerzést a 61-es villamos megállóinál lévő peronok felújítására. Mivel a kivitelező céget senki sem figyelmeztette, hogy mikor a BAH-csomópontnál járnak, figyeljenek a biodiverzitásra, ősszel a munkások a legnagyobb nyugatommal dobálták az építőanyagot és a törmeléket bokrokra, aminek köszönhetően most az egyik sáv olyan kopár, mintha a Holdon járnánk.

A svájci pénzből ültetett növényágy a peronfelújítás előtt - Fotó: FŐKERT
És most, az uniós pénzből fizetett peronfelújítás után.

Aki járt lakásfelújítás közelében, tudja, hogy teljesen felesleges már az elején kihívni a festőket, ha utánuk még úgyis jönnek a villanyszerelők, akik szétvernek mindent, mert kezdhetjük előlről. Egyszerűen hangzik, de fővárosi szinten ez sem jön mindig össze, mert a zöldért és a betonozásért felelős közműcégek valamiért nem egyeztetnek egymással a megfelelő sorrendről.

Ezért van sok olyan felújítás, amit rövid időn belül kétszer is át kell adni a szétbarmolások miatt.

Munkások bontják a felújított Széll Kálmán tér burkolatát november 8-án - Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Valami hasonló történt nemrég a felújított Széll Kálmán téren is, ahol nem sokkal a júniusi átadás után már ki is rohadtak a fák, mert valamit benéztek a vízelvezetésnél, november elején pedig már fel is túrták a burkolatot.

Mivel a kísérleti élőágy pályázati pénzből valósult meg, a projektgazdáknak a fenntartást is biztosítaniuk kell. Márpedig a Svájci Hozzájárulási Alap valószínűleg merészebb elképzelései voltak a növények túlélési esélyeit illetően, mint egy év.

Miután a FŐKERT emberei felmérték, hogy a peronfelújítók mennyit hagytak a növényekből, a költségeket kiszámlázták a kivitelezőnek. A cég szóvivője úgy számol, hogy ha fizetnek, már tavasszal újra nekifuthatnak a parkosításnak, hogy helyreállítsák az eredeti állapotot. Csak arra kell figyelniük, közben nehogy valami baja essen a felújított peronnak.